Munkatársunk helyszíni jelentése:
Végre elkezdődött. Mert lehet folyamatosan hangoztatni, hogy “furcsa olimpia”, meg “szomorú olimpia”, de ez azért inkább csak otthonról tűnhet így. A helyszínen mindenki, sportoló, edző, vezető teszi a dolgát, ahogy máskor, beleértve a japán szervezőket is, akik a végtelenségig kedvesek. A sportolók, illetve a tokiói játékok további résztvevői semmit nem tapasztalnak abból az olimpia ellenességből, amiről odahaza annyit cikkeztek. Sőt, éppen az ellenkezője érezhető. Pedig a nemzetközi szövetség lakhelyéül szolgáló hatalmas szállodában nem csak olimpiai szereplők laknak és fordulnak meg, hanem egyszerű, helyi, vagy japán lakosok is. Mégis, egyetlen pillanatra sem érezzük, hogy ferde szemmel tekintene ránk bárki is. A gyönyörű megnyitó ünnepséggel kapcsolatosan is egyetlen zavaró tényező akadt csupán, igaz, az nagyon fura volt: a nézők hiánya.
A versenyek, jelesül a vívóversenyek szombat reggeli rajtjára pedig mindenkit elfogott az olimpiai láz. Akaratlanul is azt vettük észre, hogy egyre gyorsabban haladunk a Makuhari Messe B terme felé. Majd a tokiói olimpia első sportági eseményét, a női párbajtőr 32 közé kerüléséről döntő Murtazajeva (orosz)-Hszieh (hongkongi) asszó kezdetét olyan lelkesen vártuk, hogy azt mi se nagyon értettük…
Ilyen az olimpia. Persze a lényeg, itteni idő szerint dél körül, azaz magyar idő szerint hajnalban kezdődött számunkra. Ekkor lépett pástra először magyar vívó az olimpián, nevezetesen Decsi Tamás. Őt követte Szatmári András, és miként megírtuk, közös győzelem esetén egymással vívhattak volna a mieink. Csak hát egyaránt vereség lett belőle. “Ez van” – kommentálta búsan Tomi, az egyéni Európa-bajnok német Max Hartung elleni vereségét. Sokkal több mindent igazából nem is lehetett hozzáfűzni a 15:8-as mérkőzéshez. “Velem volt a baj, én vívtam gyengébben a vártnál” – mondta nem sokkal később az ugyanarról a sárga pástról vereséggel távozó Szatmári András, talán Tominál is szomorúbban. Egyéni világbajnokunk érthetően nagy tervekkel érkezett a japán fővárosba, ám az iráni Ali Pakdaman alaposan keresztülhúzta a számításait. Pedig sokáig nem úgy tűnt, hogy baj lehet, Andris 10:7-re és 11:9-re is vezetett. Rendre szép tusokat adott, ám a pást közepén túl könnyen kapta a találatokat, melyekből a hajrára még inkább az iráninak jutott. 12:14-nél a keze is könnyebben megsérült Szatyinak, 12:15 lett a vége.
Egyetlen dologgal vigasztalhattuk a fél órás szünetben magunkat. A tegnapi sorsolás után pontosan tudtuk, hogy az egy ágra került három magyar kardozó közül csak egy juthat a négy közé. Más kérdés, arra nem számítottunk, hogy ilyen korán kiderül – erre egyedül a bevallottan triplázásra készülő Szilágyi Áronnak lesz esélye. A Vasas klasszisa ugyanarra a pástra, és ugyanarra az oldalra kötött be a 32 között, mint két csapattársa, ám egy pillanatig sem kellett azért aggódni, hogy hasonló sorsra jut. A venezuelai José Quinterónak 2:3 után 11 tust adott zsinórban, végül 15:7 lett a végeredmény. “Öt asszót akarok ma megnyerni, ez volt az első, tulajdonképpen már nem is foglalkozom vele. Adtam jó tusokat, ennek örülök, de a lényeg, hogy a következő meccsre koncentráljak” – nyilatkozta a bajnok, és nem véletlenül, mivel a nyolcaddöntőben sokkal erősebb ellenfél, az egyes számú iráni, Mojtaba Abedini várta.
Papíron valóban esélyesebb volt a rangsor 13.-ja, ám a gyakorlatban ez semmit sem számított. Áron úgy vívott, ahogy az olimpiákon szokott. (Már azt sem mondhatjuk, hogy négyévente…) Egyfajta “másállapotban”. 0:1-ről 8:1-re fordított, és a szünetet követően sem lehetett kétséges a végeredmény. Abedini végül ugyanúgy zárt, mint a venezuelai, 7:15-tel ért véget számára a tokiói játékok. Áron pedig az öt tervezett állomásából eljutott a harmadikhoz… "Ismertem az ellenfelemet, és az elején bejöttek az akcióim. Tudtam, hogy 8:1 után megtartom az előnyt, jöhet a következő lépcsőfok." – nyilatkozta Áron, tovább pedig nem is zavartuk, elvégre 40 perccel később következett a negyeddöntő. Méghozzá egy másik iráni, Ali Pakdaman ellen. Igen, ugyanis a Szatmárit felülmúló ázsiai vívó Hartungot még magabiztosabb vívással búcsúztatta.
Áronnal szemben azonban semmi sansza nem volt! Pakdaman 7-ig sem jutott el, 8:4-es félidő után 15:6-ra nyert Decsi András tanítványa. Ennek ellenére magasabb hőfokú, “kiabálósabb” asszóban győzött Áron, melynek magyarázatát ő adta meg a mérkőzés után. "Magasabb hőfokú meccs volt, mint az eddigiek, de alacsonyabb színvonalú. Az iráni egyszerűen nem volt hajlandó mást csinálni, mint rohanni előre. Szerencsére megtaláltam az ellenszert, hol megelőztem, hol kivédtem, de középen kellett vívnom végig" – értékelt Áron.
Mindeközben – pontosabban néhány perccel később – a szomszéd páston nagy meglepetés született. A világelső és regnáló világbajnok koreai Oh Szanguk 15:13-ra kikapott a grúz Sandro Bazadzétől, így utóbbi lett Áron ellenfele a négy között. Természetesen olimpiai elődöntőről beszélünk, ahol minden rivális erős, na de azért mégis… Ezzel egyébként bizonyossá vált, hogy Áron eljut addig a bizonyos öt lépcsőfokig. Az olimpián ugyanis a bronzért is vívnak, ám nem volt kérdés, hogy 31 éves világklasszisunk nem lefelé akar haladni azon a bizonyos lépcsőn…
Zárt kapu ide vagy oda, a maroknyi magyar tábor, amelyik eljöhetett a helyi idő szerint esti fináléra a lehető legjobb hangulatot teremtette a nézőtéren, tehát ez sem hiányzott a sikerhez. Az elődöntő pedig a lehető legizgalmasabban alakult. Az elején 3:0-ra vezetett a grúz, de Áron rögtön beérte őt, és ettől kezdve ő vezetett végig az asszóban, a legnagyobb különbség három tus volt a javára. Ám a rendkívül gyors és erőszakos Bazadze – akinek francia mestere, Christian Bauer számos olimpiai aranyérem kovácsa volt már – újra kiegyenlített, sőt 13:12-re már ő vezetett. A végletekig kihegyezett végjátékban viszont Áron több tust már nem engedett, és 15:13-as győzelmével bejutott sorozatban harmadik olimpiai döntőjébe. A Bajnokot ekkor már nem akartuk zavarni kérdésekkel, mesterét, Decsi Andrást kérdeztük, miként élte át ezt a vívóthrillert. “Nehezen. Áron irányította végig az asszót, ellenfele számtalanszor próbálta kizökkenteni őt a ritmusból, néha nem éppen a legsportszerűbb eszközökkel. De ezért nagy bajnok ő, mert ezt is kezelni tudta. Úgy éreztem, 12:11-es vezetésünknél egyértelműen mi adtuk a találatot, de ez most már teljesen mindegy. Még egy meccsre kell koncentrálni, amiben Áron utolérhetetlen.”
A tokiói fináléban, ahol azt az olasz Luigi Samelét kapta ellenfélül, aki Áron riói elődöntős riválisát, a koreai Kimet múlta felül a másik ágon. A tét hatalmas volt. Egyrészt, persze, a tokiói első helyezés. Másfelől a sporttörténelem. Soha, egyetlen fegyvernemben nem nyert még férfi vívó három egyéni olimpiai aranyérmet. (A hölgyeknél ezzel az olasz tőröző, Valentina Vezzali dicsekedhet.) Nos, kérdés nem férhetett ahhoz, hogy ez a frázis megdől ezen az estén. Áron 7:1-gyel nyitott, és innen 7:5 lett, ám ez volt az egyetlen szoros pillanat az asszónak. A magyar extraklasszis – a jelzőket kellene, de nemigen lehet fokozni… – 15:7-tel zárta az asszót, és ezzel végigvitte azt, amire készült.
Ő lett a világ legjobb férfi vívója.
Egyben, persze, a magyar olimpiai küldöttség első tokiói aranyérmese. Szavakat nem lehet találni, de persze majd próbálunk. Fotók, illetve sajtótájékoztatós interjú hamarosan itt!
Eredmények. XXXII. Olimpiai Játékok, Tokió. Férfi kard egyéni, 36 induló. A legjobb 16 közé jutásért: Szilágyi-Quintero (venezuelai) 15:7, Szatmári-Pakdaman (iráni) 12:15, Decsi-Hartung (német) 8:15.
Nyolcaddöntő: Szilágyi-Abedini (iráni) 15:7.
Negyeddöntő: Szilágyi-Pakdaman (iráni) 15:6.
Elődöntő: Szilágyi-Bazadze (grúz) 15:13.
Döntő: Szilágyi-Samele (olasz) 15:7.
Végeredmény: 1. Szilágyi Áron (edző és válogatott edző: Decsi András), 2. Luigi Samele (olasz), 3. Kim Junghvan (koreai), …21. Szatmári András, …29. Decsi Tamás.
Női párbajtőr egyéni, 34 induló. Végeredmény: 1. Szun Jiven (kínai), 2. Ana-Maria Popescu (román), 3. Katrina Lehis (észt).
Vasárnapi sorsolás. Párosítások és kezdési időpontok női tőrben, illetve férfi párbajtőrben.
Női tőr. A 32 közé jutásért. 2.00: Pásztor-Mebarki (algír). A 16 közé jutásért. 3.25: Kreiss-Batini (olasz). 3.55: Kondricz-Volpi (olasz), Pásztor (győzelem esetén)-Thibus (francia).
Férfi párbajtőr. A 16 közé jutásért. 4.55: Siklósi-Dong (kínai)/Blais-Belanger (kanadai).
