A vívás olimpiai kvalifikációjáról már eddig is sokat beszéltünk, és fogunk is a jövőben. Most arra teszünk kísérletet, hogy a lehető legegyszerűbben megpróbáljuk összefoglalni, miként is néz ki sportágunkban mindez, miként vezet az út Párizsba. Nem lesz gördülékeny és egyszerű az olvasmány, ám reméljük hasznos lesz azoknak, akik majd végig szeretnék kísérni a Párizs felé vezető utat.
- Csapatkvalifikáció – egyéni kvalifikáció
Nem győztük, és nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar vívás csapatkvalifikációban gondolkozik. Már csak azért is, mert a csapatkvalifikáció egyben automatikus egyéni indulási jogot jelent három csapattag részére. Ezért írásunk java részében a csapatkvalifikációra koncentrálunk majd.
2. Milyen versenyek számítanak a csapatkvalifikációba?
A csapatkvalifikációt hét versenyen lehet megszerezni. A világbajnokságon, a kontinensbajnokságokon – értelemszerűen számunkra az Európa-bajnokságon -, illetve a soron következő, március 31-ig lezajló öt csapat Világkupa-versenyen. A világbajnokság dupla szorzószámmal – erről majd hamarosan bővebben… – és kötelezően beszámít az összpontszámba. A további hat versenyen elért leggyengébb helyezés kiesik a sorozat végén az összpontszámból. Az így kialakuló hat eredmény (vb kötelezően, Eb és a további 5 vk – a leggyengébb eredmény nélkül) pontszámának összege alapján alakul ki a végső rangsor. Pontegyenlőség esetén az egy versenyen elért jobb helyezés dönt.
Phryge, a párizsi olimpia kabalafigurája.
3. A pontozás
A pontozás a Világkupa-versenyeknek megfelelően néz ki. Az 1. helyért 64 pont jár, majd a sor így folytatódik: 52, 40, 36, 32, 30, 28, 26, 25, 24, 23, 22, 21, 20, 19, 18. A 17. és a 32. hely között végzett csapatok 8 pontot kapnak. Aki nem kerül 32 közé, az nem kap pontot. Miként fentebb megírtuk, a vb dupla szorzóval számít a rangsorba. Ettől kezdve különösebben nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy átlássuk: egy esetleges világbajnoki jó szereplés – mondjuk, egy dobogó… – hatalmas lépést jelent Párizs felé. Igaz ez, természetesen fordítva is, aki nem jut be a legjobb 16 közé a vb-n, annak minimális esélye marad az olimpiai kvalifikációra.
4. Hány válogatott jut ki az olimpiára?
Az olimpiára minden fegyvernemben nyolc csapat kvalifikálja magát. (Emitt ne menjünk bele abba, hogy milyen előny jár a házigazdáknak, elvégre ez bennünket nem érint.) Csakhogy itt kezdődnek a csavarok, ugyanis ez nem feltétlenül a fentebb vázolt módon kialakult rangsor első nyolc válogatottját jelenti…
Az alapszabály: a fenti szabályzók mellett, a hét verseny során (amely, ugye, az egy kieső viadal miatt hat pontszámból adódik majd végül össze) kialakult összesített rangsor első négy helyezettje automatikusan kvalifikálja magát Párizsra. Itt kell húznunk egy vonalat, ugyanis az ötödiktől lefelé a következő szabály lép életbe. Kontinensenként a legjobb válogatott szerez még csapatkvótát. Egy-egy hely jut Európának, Amerikának, Ázsiának és Afrikának. Azaz: ennek megfelelően a rangsor ötödik helyezettje is bizonyosan jogot nyer a részvételre, függetlenül, hogy melyik kontinensről érkezik. A hatodik viszont már nem feltétlenül… Elvégre, ha, mondjuk európai csapat áll a rangsor ötödik és hatodik helyén is, akkor a hatodik már “bebukott”, hiába van nyolcban, nem lehet ott Párizsban.
Hogy még bonyolultabb legyen: a “kontinens kvóta” csak akkor jár, ha az érintett földrész legjobb csapata a rangsor 5-16. helyén végez. (Az első négy, ugye, egyszerűen kijutott és kész, mintegy, melyik földrészről érkezett… Teszem azt, ha az elő négyben csak ázsiai csapat szerepel, akkor is jár Ázsiának a kontinens kvóta.) Tehát: ha például női kardban a legjobb afrikai a 17. helyen végez, akkor elveszti a kontinens a kvótát. Akkor is, ha az első négyben van afrikai válogatott, akkor is, ha nincs.
Mi történik az “elvesztett kontinens kvótával”? Azt az a válogatott kapja meg – földrésztől függetlenül -, amely a fentebb felsorolt, az olimpiára kijutott válogatottakat követően a legelőrébb áll a világranglistán.
5. Nézzünk néhány extrém példát!
Magyarázzuk meg mindezt nemzetekkel “beprogramozva”. Mondjuk, nézzen ki így az első 18 helyezett nemzet a kvalifikáció végén. (Vastagon a kvalifikált országok.) 1-4. helyezett: Magyarország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Államok (alapból kijutás). 5-16. helyezett: Lengyelország (európai hely), Románia, Svájc, Kína (ázsiai hely), Japán, Korea, Hongkong, Nagy-Britannia, Kazahsztán, Spanyolország, Kanada (amerikai hely), Egyiptom (afrikai hely). 17-18. helyezett: Németország, Belgium.
De változtassunk a képzeletbeli sorrenden csak a 15-18. helyen. Nézzen ki a rangsor így.
1-4. helyezett: Magyarország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Államok (alapból kijutás). 5-16. helyezett: Lengyelország (európai hely),
Románia (az elvesztett amerikai kvóta ‘öröklője’), Svájc (az elvesztett afrikai kvóta ‘öröklője’,
Kína (ázsiai hely), Japán, Korea, Hongkong, Nagy-Britannia, Kazahsztán, Spanyolország, Németország, Belgium. 17-18. helyezett: Kanada, Egyiptom.
Tehát, csak a 15-18. helyeken változtattunk, és mégis, ez merőben más végeredményt jelentett a nyolc kijutó szempontjából… Tulajdonképpen logikus, áttekinthető a rendszer, de a valós életben hihetetlenül sok összetevője lehet, és adott esetben a válogatott “háttércsapatának” komoly számtani feladatot jelenthet az utolsó versenyek előtt, miként jelentett is már, nem egy alkalommal.
6. Az egyéni kvalifikáció
Reméljük, fentiek alapján minél több fegyvernem magyar csapata lehet majd ott Párizsban! Azoknak az országoknak, melyek nem kvalifikálták magukat csapatban, jut még “egyéni kiskapu”. A következő feltételekkel. Egy nemzetből maximum egy vívó indulhat. Itt is a kontinentális szisztéma érvényesül, a következőképpen. A 2024. március 31-i, a kvalifikációs időszak utáni egyéni világranglistákat előveszik. (Ebbe a fent említett hét verseny mellett a három, egyéni Grand Prix-verseny eredménye is beletartozik.) Ezen rangsorból kihúznak valamennyi olyan vívót, aki a nyolc, csapatban kvalifikált nemzet képviselője. Természetesen ebből három-három ott lehet az olimpián, nem feltétlenül a legjobb három, elvégre ez a nemzeti szövetségek döntése. (Megint csak extrém eset, nem lesz ilyen, de elvileg előfordulhat. Olaszország kijut az olimpiára valamelyik fegyvernemben, az egyéni világranglista második helyezettje olasz, de nem nevezi őt saját szövetsége a három fős csapatba. Ez esetben ő nem indulhat az olimpián…)
Tehát, kihúztak mindenkit a csapatban kvalifikált országokból. Ezt követően kialakul egy újabb ranglista. Ennek két, európai legjobbja – nem lehet egy nemzetbeli…! – indulhat az olimpián egyéniben.
Végül a kiskapu kiskapuja. Miután fentieknek megfelelően kialakult a csapat és az egyéni indulók listája, még rendeznek kontinensenként egy pótkvalifikációs versenyt. Ezen minden olyan nemzetből egy-egy vívó indulhat fegyvernemenként, amely addig semmilyen formában nem szerzett olimpiai kvótát. És ezen viadal győztese ugyancsak ott lehet majd Párizsban.
Ugye, milyen egyszerű…? Sebaj, ha nem! Mi majd számolgatunk, vívóink vívjanak, ti pedig szurkoljatok! Hajrá, magyarok!
