Alig másfél hete, május 27-én ünnepelte 75. születésnapját Marót Péter. Honlapunkon is megemlékeztünk róla. Elmondtuk, hogy a hetvenes évek kardvívásának korszakos egyénisége volt. Azt is leírtuk, hogy a fegyvernem vitathatatlan virtuóza volt, akkor is, ha egyéni olimpiai vagy vb-aranyat nem akasztottak a nyakába. Megemlítettük azt is, hogy életében sem állt tőle távol a kockázat vállalása, minden pillanatában megmaradt bohém, életvidám, a kardvívást szerető embernek. Megjegyeztük, hogy néhány éve sztrókot kapott, ám egyre jobban felépült, szerető társra, feleségre is lelt.
És hozzátettük, hogy nemrégiben vétlenként szenvedett súlyos autóbalesetet, az intenzív osztályon ápolták. Őszintén hittünk és bíztunk abban, hogy ezt az ütközetet is megnyeri, és hamarosan személyesen köszönthetjük 75. születésnapján.
Nem így történt. Vasárnap jött a szomorú hír, Marót Péter elhunyt. A magyar vívás újra gyászol, a BVSC és a Vasas korábbi klasszisát a Magyar Vívó Szövetség saját halottjának tekinti.
