Nekifor Erika: “Elmondhatatlan számomra ez az egész. Igazából most csak azt érzem, hogy nagyon örülök, valószínűleg majd holnap tudatosul bennem az, ami történt. Furcsa nap volt, a csoportkörben nem igazán ment a vívás, aztán amikor 6:11-ről fordítottam a legjobb 32 között, akkor átszakadt egy gát. Utána nagyon jól ment, szinte mindent meg tudtam csinálni, amit megbeszéltünk a mesteremmel. Köszönöm mindenkinek, aki segített, jöhet a csapatverseny, és a világbajnokság!”
Bartkó Levente: “Nagyon boldog vagyok! A végére kicsit talán elfáradtam, de az egész nap egy csodálatos élmény volt. A csoportkörben, és a direkt kieséses tábla elején rettenetesen izgultam, aztán viszon elkezdtem élvezni a vívást. A négyes döntőbe jutásért, amikor orosz ellenfelemet győztem le, akkor végig sikerült irányítanom a meccset. Köszönöm a sok munkát és törődést Bakodi Róbert mesteremnek, és szüleimnek, akik itt szurkoltak nekem. Remélem, a csapatverseny is úgy sikerül majd, ahogy mindannyian szeretnénk…!”
Gátai Róbert, Erika mestere: “Talán még egyszer sem láttam ilyen jól vívni Erikát, és aki egy ilyen fontos versenyen képes erre, az sokra hivatott… A közepes selejtezőkör nem csapott be, mivel nagyon erős ellenfelek voltak a csoportban. Utána viszont fegyelmezetten és okosan vívta végig a direkt kieséses táblát. A döntőben is volt esélye, nagy hátrányból jött vissza a meccsbe, de igazán nincs bennem hiányérzet, sőt…”
Bakodi Róbert, Levente mestere: “Nagyon büszke vagyok Levire, remekül vívott egész nap! Hogy milyen nagyszerű fiú, azt tökéletesen jellemzi, hogy az ezüstérmet érő, elvesztett döntője után annyit mondott: elnézést, mester, elfáradtam a végére… Bátran, okosan, többször elegánsan is vívott, őszintén remélem, hogy komoly sikereket érhet majd el. Akár már itt, Foggiában, válogatott csapattársaival a holnaputáni csapatversenyen.”
