Siklósi Gergely hazai versenyt nyert, és ennek nagyon, de nagyon örült. Persze, ebben a mondatban látszólag nincs semmi különös, ám azt azért gyorsan tegyük hozzá, hogy “egyszerű” párbajtőr Magyarkupa-fordulóról beszélünk – egy egyéni világbajnok, olimpiai ezüstérmes esetében.
Ám mielőtt ő mesélné el honlapunknak ennek miértjét, idézzük fel a nap eseményeit a 122 indulós férfi versenyen. Említsük meg büszkén, példának okáért a magas létszám mellett azt, hogy olyan erős a fegyvernem honi mezőnye, hogy simán össze lehetne rakni egy képzeletbeli másik kvartettet azokból a vívókból, akik ezúttal nem jutottak a legjobb négy közé. Mert nagy meglepetésekről aligha lehetne beszélni akkor, ha mondjuk Andrásfi Tibor, Nagy Dávid, Rédli András és Berta Dániel állhatott volna dobogóra.
Ez azonban most nem nekik sikerült, úgyhogy írjunk azokról, akiknek igen. Az egyik bronzérmes, Osman-Touson Maruán például amerikai egyeteméről csak emiatt a verseny miatt utazott haza, igazolva ezzel egyrészt a formáját, másrészt, hogy az esetleges későbbi válogatottságáról egyáltalán nem tett le. Aztán beszéljünk Koch Mátéról, aki jelenleg a legmagasabban rangsorolt magyar férfi párbajtőröző a világon, és vívott egy olyan káprázatos, izgalmas elődöntőt, amelyen végletekig kiélezett meccsen kapott ki a hosszabbításban. Vagy említsük meg Bányai Zsombort, aki úgy lett második, hogy szokásos virtuóz tusaival ezúttal is mindenkit elkápráztatott, és sokáig a döntőben is vezetett.
Siklósi Gergely öröme az aranyérmet érő találata után.
A “nap embere” cím azonban kétségkívül Siklósi Gergelynek, Dancsházy-Nagy Tamás honvédos tanítványának jár. Nem csak azért, mert nyert. Hanem ahogy nyert. Először is: végigverte saját válogatottját… Kezdte a nyolcaddöntőben az egy héttel korábbi Világkupa-győztes Andrásfi Tibivel, majd folytatta Nagy Dáviddal, végül befejezte Koch Mátéval. Ráadásul valamennyi asszóban igen magas színvonalon teljesített, miként a döntőben is, Bányai Zsombor ellenében. Azt az asszót 8:10-ről hozta 15:12-re, majd a jogosan járó gratulációkat követően így nyilatkozott:
“Nagyon akartam nyerni, és nagyon örülök, hogy sikerült. Régóta nem sikerült nyolc közé se jutnom idehaza, versenyt pedig 2020, Heidenheim óta egyáltalán nem nyertem. Márpedig az remek érzés, és szükséges, hogy erőt adjon a további feladatokhoz. Az igazság az, hogy a berni Világkupa előtt is ugyanezt az erőt, energiát éreztem magamban, és szerintem jó formában voltam, a csapatversenyen sikerült is ezt bizonyítanom. Most megint élveztem a vívást, és őszintén hiszem, hogy ez így megy majd tovább, először a vancouveri Világkupán, utána pedig az országos bajnokságon. Aztán meg az összes többi versenyen…”
Kun Annát ezúttal sem tudták legyőzni idehaza.
A nők versenyén az történt, ami az elmúlt időszakban idehaza szinte mindig… A tatai Kun Anna a versenyt végig dominálva, a csoportkör utáni legjobb indexszel rendelkezve, majd gyakorlatilag sima győzelmekkel utasította ismét maga mögé a teljes hazai élmezőnyt. Pontosabban a csaknem teljeset, Muhari Eszter ugyanis ezúttal nem utazott haza amerikai egyeteméről az eseményre. Plásztán Attila tanítványa, aki továbbra is tatai színekben versenyez, klubjában sokszor nem túl ideális körülmények között készülve bizonyítja, hogy a világ közvetlen élmezőnyébe tartozik. Mögötte Borsody Emma nyerte az ezüstérmet, míg a két harmadik Dékány Kinga és Nagy Kinga lett.
Eredmények. Férfi párbajtőr egyéni Magyarkupa-forduló, Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, 122 induló. Végeredmény: 1. Siklósi Gergely (Honvéd, edző: Dancsházy-Nagy Tamás), 2. Bányai Zsombor (Vasas), 3. Koch Máté (Vasas) és Osman-Touson Maruán (BVSC), 5. Nagy Dávid (Vasas), 6. Buta Levente (Vasas), 7. Marosi Ádám (Ludovika), 8. Stubnya Márton (MTK). A döntőben: Siklósi-Bányai 15:12.
Női párbajtőr egyéni Magyarkupa-forduló, Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, 66 induló. Végeredmény: 1. Kun Anna (Tata, edző: Plásztán Attila), 2. Borsody Emma (BVSC), 3. Dékány Kinga (BVSC) és Nagy Kinga (Diósgyőr), 5. Gálfalvy Réka (MTK), 6. Kardos Edina (MTK), 7. Büki Lili (Tatabánya), 8. Szilárd Anna (Honvéd). A döntőben: Kun-Borsody 15:9.
