Mindössze két olyan ország akad a világon, amely két versenybírót delegál vívásban a párizsi olimpiára. Az egyik Olaszország, a másik Magyarország!
Miután Kósa Miklóst egymást követő második évben választották meg a világ második legjobb zsűrijének kardban, az egyáltalán nem volt váratlan, hogy a magyar kadet kardválogatott edzőjeként, valamint számos korosztályos válogatott mestereként dolgozó vasasos tréner meghívót kapott Párizsba. Miklós ezzel bírói pályafutása harmadik olimpiáján dolgozik majd a pást mellett.
“Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy harmadszor kaptam meghívást az olimpiára. Nagyjából nyolc évvel ezelőtt, ugyanezen a felületen nyilatkoztam, hogy remélem, a döntőkben nem kell dolgoznom, mert ott vívnak a magyar kardozók. Lehet, hogy akkor ez kicsit nagyképűen hangzott a részemről, de a helyzet azóta semmit sem változott. Én teszem a dolgomat, de a lényeg, hogy a mieink minél jobban szerepeljenek! A riói játékok óta számos döntőben kaptam szerepet, ami természetesen jó érzés, igyekszem megállni a helyem, és mindig objektíven, a vívók iránti tisztelettel bíráskodni. De az igazán jó dolog az, amikor a milánói világbajnokságon a nézőtér hátsó, eldugott soraiban, levetett nyakkendővel örülhetek a magyar aranyérmeknek. Erre vágyom Párizsban is! Szeretnék gratulálni Varga Katinak a jelöléséhez, ezzel továbberősödik a pást melletti sportdiplomáciánk…”
Az említett Varga Katalin, két felnőtt világbajnoki “bevezető” után, első ötkarikás versenyén lehet ott a pást mellett. Korábbi Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes tőrözőnket először arról kérdeztük, számított-e a meghívásra, illetve miként tudta meg azt.
“Igazából az első felnőtt vébémen két tőrdöntőben is szerephez jutottam, és mostanában egyre több küldést kaptam a Világkupa-versenyekre, úgyhogy teljesen váratlannak azért nem mondanám a jelölést. De igyekeztem nem foglalkozni ezzel a kérdéssel, csak jól végezni a munkámat. Aztán, amikor utaztam az újvidéki Világkupára, sorra pittyentek a telefonon a gratulációk. Ez ugyanakkor még nem számított hivatalosnak, akkor örültem meg igazán, amikor megjött az erről szóló e-mail. Külön megtiszteltet számomra, hogy Kósa Mikivel együtt képviseljük bíróként a magyar színeket, Ő igazi példakép számomra ebben a szakmában.”
Kati elmesélte azt is, hogy élete utolsó Világkupáján vívott versenyzőként, mikor felvillant benne, hogy miként maradhatna benne szeretett sportágában. “Ekkor megláttam egy női zsűrit, és elhatároztam, én is megpróbálom ugyanezt.” Jól sikerült a kísérlet…
Mindkét versenybírónknak gratulálunk, és reméljük, nem sértődnek meg, ha azt kívánjuk, hogy az olimpia döntős szakaszában ne kelljen sokat dolgozniuk. A páston lévő magyar érdekeltség ugyanis kizáró ok lenne ebben…
