Tudja-e Kulcsár Győzőről, hogy:
- négy olimpiai arany- és két bronzérmével a legeredményesebb magyar párbajtőröző olimpikon. Nála több aranyat, ötöt, az olimpián történetében, párbajtőrben egyedül az olasz Eduardo Mangiarotti nyert.
- Első ötkarikás aranyát 1964-ben, csapatban nyerte. Egész nap veretlen maradt, majd a helyieknek autogramot adva japán betűkkel írta alá a nevét.
- Négy klubban is vívott (Újpesti Dózsa, MEAFC, Vasas, OSC), de valamennyi aranyát az orvosegyetemi egyesület színeiben nyerte, ahol húsz évet versenyzett végig. Mestere gyakorlatilag egész pályafutása során a legendás “Atya”, azaz Vass Imre volt.
- Második aranyát, egyéniben, 1968-ban, Mexikóban nyerte. Ez volt a magyar vívás első egyéni aranyérme párbajtőrben. Sérülten, hónaljában furunkulussal vívott, a sebet a verseny előtti napon csapattársa, Kamuti Jenő tisztította ki. A verseny után véres vívóruháját levágták róla a többiek – levenni egyedül nem tudta.
- A szövetség akkori elnöke, a szintén legendás Kovács Pál elvette tőle az egyéni aranyérmét a helyszínen. Azt mondta Kulcsárnak: csapatban nyernie kell még egyet, majd akkor visszaadja. Megnyerték. Visszaadta.
- Negyedik olimpiai aranyérmét szintén sérülten, lábfejcsont-letöréssel nyerte, miközben egyéniben is harmadik lett Münchenben, 1972-ben. Az otthoni sportvezetőket és a nemzetközi vívóvezetőket a másik, egészséges lábfejéről készített röntgenfelvétellel győzték meg az indulás lehetőségéről. A csapattársak ugyanis azt mondták: Kulcsár jobban vív csak kézzel, mint más kézzel és lábbal együttvéve.
- Ugyancsak Münchenben, a dobogó legfelső fokán, elhíresült sárga köpenyében átadta az aranyérmét csapattársának, Osztrics Istvánnak, aki napközben megsérült. (Akkoriban öt tagja lehetett a válogatottaknak, mindenki teljes értékű bajnoknak számított, de csak négy érmet osztottak.)
- Pályafutása után egy évig főtitkárként dolgozott szövetségünkben, majd 1980-tól az 1988-as, nagyon sikeres szöuli olimpiáig szövetségi kapitány volt a magyar vívás igen eredményes időszakában.
- 1988-ban szerződött edzőként egy olasz kisvárosba, Vercellibe, ahol a lánya élt férjével. Az “olasz sztori” vége az lett, hogy Kulcsár Győző két olimpiai bajnokot (Maurizo Randazzo, Paolo Milanoli) és egy ezüstérmest (Eliza Uga) nevelt a helyiekből. Tiszteletére emléktáblát avattak halála után Vercelliben.
- Aztán Magyarországon folytatta vívómesterként. Móna István hívására tért haza a Honvédba, és tanítványaként lett olimpiai bajnok 2004-ben Nagy Tímea, 2016-ban Szász Emese. Egyéni világbajnokságot nyert unokaöccse, Kulcsár Krisztián, Európa- és világbajnok volt a jelenlegi szövetségi kapitány, Boczkó Gábor. Később, egészen haláláig a Vasasban dolgozott.
- Egyik legnagyobb hazai versenyünk, a márciusi férfi párbajtőr egyéni Westend Grand Prix, egyben Kulcsár Győző emlékverseny.
- Felesége és lánya állandó vendégünk az eseményen, unokája pedig a páston remekel. Az olasz színekben vívó Enrico Piatti állandó résztvevője volt a korosztályos világversenyeknek, és már a felnőtt válogatott kapuját kopogtatja. Gyerekkorában a mestere természetesen a “nagypapa” volt.
- Kulcsár Győző a mesterképzésről is gondoskodott. Az ő szakmai irányelveit vette át és fejlesztette tovább az a Dancsházy-Nagy Tamás, aki jelenleg többek között Siklósi Gergely és Keszthelyi Zsombor edzője, az olimpiai bajnok férfi párbajtőrcsapat vezetőedzője.
- A nagyszerű író, korábbi sportújságíró, Kő András könyvet írt róla, amely 2014-ben jelent meg “Párbajtőr Paganini” címmel, utalva Kulcsár Győző egészen kivételes, virtuóz technikai tudására.
- Kulcsár Győző három olimpiai bajnok csapatából Bárány Árpád – aki 94 évével a legidősebb élő magyar olimpiai aranyérmes vívó -, Schmitt Pál, B. Nagy Pál, Osztrics István és Erdős Sándor van közöttünk, Gábor Tamás, Kausz István, Nemere Zoltán és Fenyvesi Csaba meghalt. Kulcsár Győző súlyos betegség után 77 évesen, 2018. szeptember 19-én hunyt el. Emlékét örökre őrizni fogjuk.
