Tudja-e Kárpáti Rudolfról, hogy:
- Huszonnyolc évesen, 1948-ban nyerte első olimpiai aranyát. Legszebb évei maradtak versenyzés nélkül a második világháború miatt, ennek ellenére 1961-ig tartó pályafutása során hat olimpia aranyéremig, és hét világbajnoki címig jutott.
- A “nagy hármasból” – Gerevich Aladár, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf – egyedül utóbbi tudott egyéniben duplázni, 1956-ban és 1960-ban is a dobogó tetejére állhatott. Ugyanakkor különleges vele kapcsolatban, hogy az olimpiákon kizárólag aranyérmet nyert, ezüstje és bronza egyetlenegy sincs.
- Mellette még egy magyar kardozó tudott duplázni olimpián kard egyéniben, Fuchs Jenő (1908, 1912). Ez rajtuk kívül további két külföldi vívónak sikerült: a szovjet színekben vívó orosz Viktor Krovopuszkovnak (1976, 1980), és a francia Jean-Francois Lamournak (1984, 1988). Persze, akad egyetlen triplázó is, őt Szilágyi Áronnak hívják, de az egy másik történet…
- Kárpáti Rudolfot Klein Rudolf néven anyakönyvezték, később magyarosította a nevét Kárpátira.
- Tanulmányaival kapcsolatosan több téves információ is napvilágot látott. A Zeneakadémia hegedű szakát nem végezte el Kárpáti Rudolf, ám zenetörténetet tanult, a muzsika szerelmese volt, és nagyon sokat tett a komolyzene magyarországi népszerűsítéséért – erről még később írunk…
- Az 1956-os melbourne-i olimpiára a forradalom miatt a Prága mellett Nymburkban készültek fel a magyarok. Kárpáti fogalmazta meg az elvárást, mely szerint „Döntést hoztunk, hogy a magyar olimpiai csapatnak egyetlen feladata és kötelessége van: minden idegszálával a legjobb eredményekre törekedni!” Ezek után nyerte meg veretlenül az egyéni versenyt, és volt alapembere a győztes csapatnak.
- Kárpáti Rudolf első mestere a világhírű, olasz-magyar Italo Santelli volt. Később Somos Béla lett az edzője, a római olimpián az ő két tanítványa állt a dobogó első és második fokán: Kárpáti és Horváth Zoltán.
- Ugyanezen az olimpián, 1960-ban nyolcas, körmérkőzéses döntőt rendeztek. A hajrában valamennyi vívónak legalább két veresége volt. Az utolsó körben Kárpáti az akkor már egyéni világbajnok klasszissal, a lengyel Jerzy Pawlowskival találkozott. Ha nyer, akkor aranyérmes, ha nem, akkor hatos (!) holtverseny következik az első helyért. 4:4-et követően, a hírek szerint tizennégy perc után vitte be a döntő tust a magyar.
- Pályafutása jelentősebb szakaszában, a háború után, két klubhoz kötődött. 1950-ig a Vasas, majd utána, sportkarrierje befejezéséig a Honvéd színeiben versenyzett. Később katonatiszt lett, előbb ezredessé nevezték ki, majd a rendszerváltást követően tábornokká avatták.
- A vívóversenyek előtt rendre komolyzenei koncerteken kapcsolódott ki, töltődött fel. Olasz vívótársai segítségével 1952-ben a milánói Scalába is eljutott, ahol a “Parasztbecsület”-et nézte meg, a világhírű olasz tenor, Beniamino Gigli főszereplésével. Pontosabban nem csupán megnézte, hanem az akkoriban különlegességnek számító szalagos magnójával fel is vette azt, majd itthon népszerűsítette, ahol tehette.
- 1965-ben jelent meg az általa írt életrajzi könyv, “Karddal a világ körül”, melyet Ötvös József rendezett sajtó alá.
- Kárpáti Rudolf 1952-ben lett a Tiszti Ház zenei instruktora, és ettől kezdve folyamatosan képezte magát, dolgozott a komolyzene népszerűsítéséért. Zenés estéket rendezett saját operalemezeiből, dolgozott a rádió zenei műsoraiban, hangverseny-bérleteket szervezett, melyeken fellépett többek között Ferencsik János, Ránk Dezső és Kocsis Zoltán is.
- A színházak és a filmek világában is megfordult. Vívótudásának köszönhetően számos esetben szerepelt fontos filmben statisztaként, illetve a legnevesebb magyar színészeket, többek között Darvas Ivánt tanította vívásra. Szerepelt az országos hírű, Várkonyi Zoltán által rendezett Rómeó és Júliában, melynek Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta a főszerepét a Vígszínházban.
- Kárpáti Rudolf kardját a NOB lausanne-i múzeumában őrzik. Temetésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, a spanyol Juan Antonio Samaranch küldte el a gyászbeszédét.
- A római olimpiai bajnok magyar válogatottból (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás) senki sem él már, utolsóként, a közelmúltban, Horváth Zoltán távozott közülünk. Kárpáti Rudolf 1999. február 1-én, 78 évesen hunyt el. Emlékét örökre őrizni fogjuk.
