Budai Dorina, Révész Julianna, Szász Emese, Tóth Hajnalka. Ez a Kovács Iván vezette magyar csapat nyert női párbajtőrben világkupaversenyt utoljára. Pontosabban nem utoljára. Legutóbb! Az annáleszek azért is vannak, hogy frissüljenek: vasárnap Vuhsziban a Csobó Dominik vezette Dékány Kinga, Kun Anna, Muhari Eszter, Nagy Blanka négyes nyert nagyszerű aranyérmet, egy majdnem minden szempontból – a majdnemre még kitérünk – tökéletes versenynap után.
Muhari Eszti aranyöröme. Fotók: Nekifor Zsolt/Bizzi Team
Ritkaság, amikor teljesen őszintén lehet egy kvartett valamennyi tagját százszázalékosan dicsérni. Ez most ilyen volt! Kun Anna a szenvedős, 32:31-es románok elleni nyolcaddöntőben befejezőként beadta a továbbjutást érő tust. Ha ezt nem teszi, akkor ehelyütt azt taglaljuk, hogy a 9-16. hely melyikén végzett a válogatott. Árnyalatnyi különbség… Anna a kínaiak elleni negyeddöntőben megsérült – ennek szólt a fenti „majdnem” megjegyzés -, aláfordult a bokája, ez úton is kívánunk neki jobbulást. Dékány Kinga jött a helyére, aki talán élete döntőjét vívta. Minél nagyobb volt a tét, annál jobban teljesített, ami utat mutathat számára a jövőben is. A döntőben a világklasszis franciák rendre rajta próbáltak faragni a hátrányukból – alaposan ráfaragtak. Bravó! Nagy Blanka, a Kicsi, megint nagyot alkotott. Egyetlen válogatott ellen sem végzett mínuszban, a Kína elleni negyeddöntőt „helyre tette”, kiszámíthatatlan lábszúrásaival nem tudtak mit kezdeni a legjobbak sem, ráadásul úgy tűnt, a döntőben könnyebben ő is megsérült. Végül, de messze nem utolsósorban, Muhari Eszti. Egyéni bronzérme után igazi vezére volt a csapatnak, szenzációsan fejezett valamennyi alkalommal. Az embernek volt egy olyan érzése: akkorára nőtt Eszti presztízse, hogy szinte rettegnek ellene az utolsó asszóban a riválisok. Retteghetnek is…
A sérültek mutattak, az „épek” ugrottak.
Muhari Esztert sikerült elérnünk csomagolás közben – mivel a válogatott a döntő után szinte azonnal a repülőtérre indult… -, és így nyilatkozott: „Kicsit még nekem is emésztenem kell ezt a mai napot. Tizenkét éve nem nyertünk, én hét éve szerepelek a válogatottban… Voltunk sokszor másodikak, vesztettünk elődöntőket, negyeddöntőket, nyolcaddöntőket. Azt gondolom, ezzel most valami megváltozott… Nagyon jó csapatmunkát végeztünk, igazából bármilyen furcsa, belülről szinte egyszerűnek tűntek a győzelmek, holott tudom, hogy nem voltak azok. Az egyéni bronzzal is felemásak az érzéseim. A világ egyik legjobbjától, Santucciótól hosszabbítás egy tusban ki lehet kapni, de így azért nem teljes az elégedettségem. A csapat kárpótolt, és ez nagyon jó érzés!”
Nagy Blanka egyik virtuóz találata.
Természetesen Csobó Dominik is boldogan értékelt: „Azt gondolom, mérföldkő a számunkra ez az aranyérem. Léptünk, lépegettünk előrébb és előrébb, de a nagy siker érzése hiányzott. De csak mostanáig. Őszintén gondolom, hogy mindenki hozzátette a magáét ehhez a sikerhez, sőt…! Remélem, Anna sérülése nem súlyos, vele még több taktikai lehetőségünk lesz. Kinga és Blanka nagyot nyújtott, Eszter pedig igazi vezére volt a válogatottnak. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó aranyérmünk!”
Ennél jobb végszó nem is kell! Gratulálunk mindenkinek, aki hozzátett a sikerhez!
Eredmények. Női párbajtőrcsapat világkupa-verseny, Vuhszi, 22 induló. Nyolcaddöntő: Magyarország-Románia 32:31 (Kun +2, Nagy 0, Muhari -1).
Negyeddöntő: Magyarország-Kína 45:32 (Nagy +11, Muhari +9, Dékány -1, Kun -6).
Elődöntő: Magyarország-Ukrajna 41:33 (Muhari +10, Nagy +1, Dékány -3).
Döntő: Magyarország-Franciaország 45:36 (Muhari +5, Dékány +3, Nagy +1).
Végeredmény: 1. Magyarország (Dékány Kinga, Kun Anna, Muhari Eszter, Nagy Blanka, válogatott edző: Csobó Dominik, edzők: Kovács Iván, Plásztán Attila, László István, Serra Bendegúz), 2. Franciaország, 3. Ukrajna.
