A NEKA lett az új Tata – legalábbis a vívócsalád részére. Hosszú-hosszú évtizedeken át eléképzelhetetlen volt világbajnoki vagy olimpiai felkészülés az „örök edzőtábor” nélkül. Ám, miként az állandó budapesti „testvérre”, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokra, a tatai „öreg hölgyre” is igencsak ráfér egy komoly arcfelvarrás, sőt, inkább egy fiatalító műtét, teljes átalakulás.
A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia viszont most már évek óta tökéletes helyszínül szolgál a válogatott felkészülésére. És mivel a vívók világverseny előtti edzőtáborozása a nyári hónapokra, a tanév befejezése utánra csúcsosodik, így az intézmény kihasználtságát is segít ideálissá tenni az „átmeneti vendégek” befogadása. Kölcsönös tehát a megelégedettség – legalábbi a mi részünkről teljes, és bízunk abban, hogy ez fordítva is így van.

Különleges Vasas-vezérkari tárgyalás. A vívó-elnök Szilágyi Áron és az edző-szakosztályvezető Boros György kettes.
Ezen a héten például egyedül maradtak a vívók, a csarnok egyik pályáját éppen felújítják, a kézisek otthonát a pengeforgatók foglalták el. Nevezetesen a férfi és női kard-, illetve a párbajtőr-válogatott. Külföldi vendégek most nincsenek. Ilyen közel a legfontosabb versenyhez, nevezetesen a július 22-én kezdődő hongkongi világbajnoksághoz, már „bezárkóznak” a nagyhatalmak, más országokból nem érkeznek edzőpartnerek. Márpedig ebben a két szakágban Magyarország a nagyhatalmak közé számít…

Lábmunka az edzés előtt: Spiesz Anna és Katona Renáta.
Az edzőtábor ráadásul egyre inkább „célpontosítható”, a jelenlegi szabályok értelmében, a világbajnokság csapatversenyében nincs sorsolás, az aktuális világranglista párosítása alapján állítják fel a direkt kieséses táblákat, így aztán még inkább célirányosodik a felkészülés. Kedd este is azt tapasztalhattuk a boglári központban, hogy a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntői helyett videóvetítések mennek a nagyképernyőkön. A női párbajtőrözők és a férfi kardozók elemezték éppen – természetesen külön-külön… – a várható ellenfeleket.
Utóbbiakat mindenféleképpen illik külön kiemelni! A szerda délelőtti edzésen a világbajnokságra készülőket edzőpartnerként ott segítette többek között a vb-t családi okok miatt kihagyó Szatmári András, az idén a csapatból kimaradó, az idősebb korosztályhoz tartozó Gémesi Csanád és Iliász Nikolász, illetve az újabb sérülése után, reméljük végleg visszatérő, fiatal Bíró Huba is. Bármelyikük mondhatta volna, hogy most inkább ne, vagy hivatkozhatott volna betegségre, húzódásra. Nem így történt. Ott segítik a két klasszis társat, Szilágyi Áront és Rabb Krisztiánt, valamint a két újoncot, Dallos Benedeket és Tóth Bertalant. „Meglátod, jók lesznek!” – mondja róluk éppen Szatmári András, aki akkor sétált le a pástról. Ez az egység, ez az egységesség, a jó hangulat, ami mostanság egyre jellemzőbb a megújuló magyar férfi kardcsapatra. És ez nem jelent feltétlenül érmet, aranyérmet, de igenis sokat számíthat majd egy kiélezett szituációban.

Csobó Dominik vezetőedző mondja el a napi penzumot egyre erősebb női párbajtőr-csapatunknak.
Érdekes, hogy éppen abban a két fegyvernemben van most talán leginkább szükség ugyanerre az egységre, pozitív gondolkodásra, amelyekben az elmúlt években ez nem jelentett problémát. Ám látva azt, hogy, amilyen elánnal és céltudatosan készülnek a női kardozók és a férfi párbajtőrözők, bizonyosan kijelenthetjük azt: mikorra kell, azaz a vb-re, minden a lehető legnagyobb rendben lesz. Olimpiai bajnok férficsapatunk mellesleg hihetetlen mennyiségű és minőségű munkát végez Boczkó Gábor szövetségi kapitány irányításával. Nemcsik Zsolt, a férfi kardozók vezetőedzője mesélte, hogy kitalálták a NEKA Kupát, melyben „kiegészítő sportokban” (lábtenisz, csocsó, tollas, darts, póker) mérik össze tudásukat a párbajtőrözőkkel a szabad órákban. A jelek szerint azonban nem ér véget a különleges verseny. Nem az érdeklődés hiánya miatt. Hanem, ahogy Nemcsik fogalmaz: „A párbajtőrözők állandóan vívnak…”

Boczkó Gábor szövetségi kapitány, edzés közben, félig mosolygósan – ezt feljegyezzük…
Beszéljünk az edzőkről is, mert megérdemlik! Értelemszerűen arra nincs mód, hogy minden mester az edzőtábor lakója legyen. Nemes egyszerűséggel azért, mert olyan különleges a jelenlegi szituáció, hogy a négy fegyvernem, a tartalékokkal együtt húsz vívójának tizenkilenc (!) különböző edzője van, ehhez párosul még további, vb-utazó tanítvánnyal nem bíró két vezetőedző… Mégis, a mesterek sértődés helyett megoldják, hogy így vagy úgy, de ott legyenek az edzéseken, és iskolát adjanak a vb-re készülő tanítványoknak. Szerda délelőtt például ott láthattuk a „közvetlen főnökség” mellett kardban Somlai Bélát, Sárközi Gergelyt, Boros Györgyöt, Kósa Miklóst, Bódy Benjámint, párbajtőrben pedig László Istvánt, Kovács Ivánt, Halla Pétert, Somfai Pétert és Andrásfi Tibort.
Úgyhogy bátran kijelenthető: sportágunk összezárt és dolgozik. Mindenki tudja, mi a feladata a világbajnokság előtt, és ez nagyon, de nagyon jó előjel.
És korántsem vihar előtti csend.

