Igazából akkor, amikor az Andrásfi Tibor, Nagy Dávid, Siklósi Gergely összeállítású magyar férfi párbajtőrcsapat bejutott a legjobb négy közé a heidenheimi Világkupán, már eldőlt az, hogy 2016 után ismét ott lesz az olimpián a válogatott! Gyorsan tegyünk ehhez hozzá két dolgot. Egyfelől, hogy már a korábbiakban is nagyon jól állt a kvalifikáció tekintetében Európa-bajnok négyesünk. Másfelől pedig folytassuk azzal, hogy itt nem volt, és nem is lehetett megállás. Elvégre ettől a pillanattól kezdve arra változott a cél, hogy minél jobb pozícióból vágjuk majd neki a párizsi olimpiának…
De kezdjük az elejéről. Miközben “természetesen” sorra követték egymást a meglepetések, mieink elképesztően magabiztosan meneteltek. A brazilok elleni 45:28, mondjuk, kötelező feladatnak számított, sőt talán a Kanada elleni 45:30 sem tekinthető igazán komoly fegyverténynek. Viszont a negyeddöntőben az a Kazahsztán következett, amely reggel még ugyanannyi ponttal állt az olimpiai kvalifikációs listának a negyedik helyén, mint mi. Ezen a napon viszont esélyt sem hagytak a mieink a riválisnak, Andrásfi Tibi vezérletével egészen simán, 45:28-ra nyertek a mieink, és ekkor vált szinte száz százalékossá a kvóta. Még egyetlen “matek” ekkor is maradt, ami aztán köddé foszlott a rendkívül izgalmas, Franciaország ellen elődöntőt követően… Ekkor az egyébként remekül vívó Koch Máté került a kispadra, és Siklós Geri lett a befejező ember – mert ez a csapat bármilyen felállásban képes lehet a bravúrra, ezúttal Nagy Dávid vezérletével! Így is lett! Végig fej fej mellett haladt a két válogatott, és nem volt meglepő, hogy a hosszabbítás fog dönteni Geri és Bardenet között. A mi javunkra döntött – 37:36!
Az olimpiai címvédő japánok elleni döntő maradt már csak hátra, és a forgatókönyv abból a szempontból hasonló volt, hogy ezúttal is szoros helyzetből kezdődött Siklósi Geri utolsó asszója. Azonban ezúttal esélyt sem hagyott világbajnokunk és olimpiai ezüstérmesünk, simán hozta a meccset 37:30-ra, és ezzel nemcsak a kvótának, hanem Vk-aranyéremnek is örülhetett válogatottunk, amelyben mindenki tett hozzá, ehhez a sikerhez, ez aztán valóban igazi csapatmunka volt!
Természetesen így értékelte mindezt Dancsházy-Nagy Tamás vezető edző is, aki így fogalmazott honlapunknak: “Nagy utat tettünk meg idáig, ami sokszor nem volt egyszerű, kikövezett útnak egyáltalán nem nevezném. De itt tartunk, mert végigcsináltuk azt, amit elterveztünk. Ma még örülünk, mert van minek. Ám nem ez a végcél. Ez a nagyszerű csapat mindenre képes, és holnaptól azért dolgozunk tovább, hogy az is sikerüljön. A mai napon is igazolódott az, hogy ez a négy fiú bármilyen felállásban képes hozni a maximumot. Nagyszerű érzés, hogy úgy lehet variálni az összeállítást, ahogy ma is megtettük. Megyünk tovább az utunkon!”
Férfi párbajtőrcsapat Világkupa, Heidenheim, 33 induló. A legjobb 16 közé jutásért: Magyarország-Brazília 45:28 (Andrásfi +7, Koch +5, Siklósi +3, Andrásfi +2).
Nyolcaddöntő: Magyarország-Kanada 45:30 (Nagy +8, Koch +4, Andrásfi +3).
Negyeddöntő: Magyarország- Kazahsztán 45:28 (Andrásfi +13, Koch +4, Siklósi 0).
Elődöntő: Magyarország-Franciaország 37:36 (Nagy +6, Siklósi -2, Andrásfi -3).
Döntő: Magyarország-Japán 37:30 (Siklósi +7, Nagy +1, Koch -1).
Végeredmény: 1. Magyarország (Andrásfi Tibor, Koch Máté, Nagy Dávid, Siklósi Gergely, válogatott edző: Dancsházy-Nagy Tamás, edzők: Andrásfi Tibor, Boczkó Gábor, Halla Péter, Dancsházy-Nagy Tamás), 2. Japán, 3. Franciaország.
