Tudja-e Nemere Zoltánról, hogy:
- Kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok párbajtőröző. A tokiói és a mexikói (1964, 1968) ötkarikás játékokon kulcsembere volt a válogatottnak, egyéni világbajnokságot 1965-ben nyert Párizsban, a csapattal 1970-ben és 1971-ben állhatott a vb-dobogó tetejére.
- Csongrádon nőtt fel, és a szomszédos, szentesi kardedzőnél, Mónus Sándornál kezdte a vívást 16 esztendősen. A szegedi orvosegyetemre akart bekerülni, de „túl előkelő” származása miatt nem vették fel. Ezért költözött kényszerből Budapestre, segédmunkás lett és a Vasashoz igazolt.
- A mexikói olimpiai bajnokcsapat. A kép jobb szélén Nemere Zoltán. Balról a többiek: B. Nagy Pál, Schmitt Pál, Kulcsár Győző, Fenyvesi Csaba.
- Így került tőrözőként Forró Sándorhoz, majd a legendás Vass Imre mester meglátta benne a párbajtőröző-klasszist, és az 1962-es junior vb-n már mindkét fegyvernemben vívott, tőrben 6., párbajtőrben 2. lett. Az út pedig innen már egyenesen vezetett a párbajtőrhöz…
- Zárkózott, marcona fiatalember volt. Nem barátkozott szinte senkivel, egyedül Kulcsár Győző volt az, akivel közeli viszonyt ápolt, akivel mindent megbeszélt. Egymást „Pipi”-nek – Kulcsár beceneve -, illetve „Tuskó”-nak – ez Nemeréé – hívták, de senki másnak nem engedték, hogy így nevezze őket.
- Az egyik csapattárs, Schmitt Pál mesélt róla sokat, lévén a tatai háromágyas szobákba őt engedte be maga mellé a két „nagy”, Kulcsár és Nemere. Zoltán, talán egyedül az „Atya”, azaz Vass Imre tanítványai közül, nem vívott kifejezetten szépen. De villámgyors volt, taktikus, könyörtelen, senkitől nem tartott, és a páston szinte sosem hibázott.
- Nemere Zoltán különleges fegyverrel vívott. A markolata a belga pisztolymarkolat és a francia keveréke volt. Sokszor asszó, de még akció közben is fogást váltott, és a pillanathoz igazodva döntötte el, hogy miként, hogyan és hol fogja a párbajtőrt az adott szituációban. Nagyon kellemetlen volt ellene vívni.
- Budapesten előbb elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői karát, majd gyermekkori álmának megfelelően, első olimpiai aranyérmét követően, sikeresen felvételizett a fogorvosi egyetemre. Akadt olyan is, hogy két tatai edzés között sietett vizsgázni a fővárosba.
- A „legendák” szerint Nemere Zoltánnal két dologról lehetett beszélgetni, az autókról és az üzletről… A sebesség megszállottja volt, rendszeres fogadások zajlottak abban: egy bizonyos pesti kiindulási pontról ki ér hamarabb a tatai edzőtáborba. Nemere verhetetlen volt… És a biznisz: a nyakkendőselyem, majd később a menyasszonyi tüll akkori fekete-kereskedelmének egyik legjelentősebb hazai „beszállítója” volt Nemere Zoltán…
- Nemere Zoltán 2011-ben, posztumusz lett Csongrád díszpolgára.
- A bor természetes velejárója volt Nemere pályafutásának! Azt mesélte, hogy a csongrádi vezetékes víz nem volt tiszta, ezért már gyerekkorában borral kevert vizen, azaz fröccsön nőtt fel. Később is természetes volt számára hogy verseny közben borral frissíti magát – ezt akkoriban nem tiltották a szabályok. Nemere Zoltán pástja mellett rendre ott volt a demizson. Kortyolt egyet, majd felállt a pástra – és legyőzött mindenkit. Tiszta vizet saját állítása szerint sohasem ivott.
- Pontosabban nem is mindig kortyolt… Megint csak Schmitt Páltól tudjuk, hogy azon kevés ember közé tartozott, aki ki tudta akasztani az ádámcsutkáját, azaz nyelés nélkül tudott inni. Többször is előfordult, hogy egyszerre öntött le a torkán egy „hosszú nyakút” -, így hívták az üveg bort akkoriban.
- 1965-ben Nemere Zoltán volt az év vívója, a mexikói olimpián, majd a 70-es és 71-es vb-n alapembere volt a világ akkori legerősebb férfi párbajtőr-csapatának, Kulcsárral, Fenyvesi Csabával és Schmittel. Ezek után, minden előzmény nélkül, néhány hónappal a müncheni olimpia előtt (!) német feleségével Németországba költözött, akkori szóhasználattal élve disszidált.
- Németországban nagy feltűnést keltett a házaspár „hazatelepülése”, és Nemere Zoltán rövidesen magánfogorvosi praxist kapott Essenben – ez akkoriban nagy dolognak számított. Mindeközben idehaza távollétében 3,5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
- Nemere Zoltán mindig is magyar maradt. Fentiek ellenére, a 72-es müncheni olimpián a helyszínen, a kispad mögött szurkolt annak a válogatottnak, amelyben ott lett volna a helye… A rendszerváltás után szinte azonnal kettős, magyar-német állampolgár lett. Valamennyi gyermeke, a második feleségétől, kint született Nemere Patrick is beszél magyarul. Nemere Zoltán sírja a farkasréti temetőben található.
- Legidősebb lánya, Nemere Réka (képünkön) neves festőművész volt. Magyarországon tanult, számos kiállítást rendezett, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékének osztályvezető mestere volt. Súlyos betegség után nagyon fiatalon, 53 évesen hunyt el 2022-ben.
- Nemere Zoltán 59 évesen, 2010. május 6-án hunyt el, egy autóbalesetben, gyorshajtás miatt, közvetlenül a számára olya kedves Csongrád mellett, Felgyőn… Olimpiai bajnok csapattársai közül Bárány Árpád, B. Nagy Pál és Schmitt Pál van még közöttünk. Nemere Zoltán emlékét örökre őrizni fogjuk!
