Tudja-e Kovács Pálról, hogy:
- hat olimpiai arany- és egy bronzérmével minden idők második legeredményesebb magyar vívója, és harmadik legeredményesebb magyar olimpikonja. Emellett kilenc világbajnoki aranyéremmel büszkélkedhet!
- Gerevich Aladárhoz hasonlóan ő is már a háború előtt bekerült a válogatottba. Először 1933-ban volt csapattag, utoljára az 1960-as, római olimpián. 1948-tól alapembere volt a verhetetlen magyar kardcsapatnak.
- Kovács Pál, 1952-ban, Helsinkiben nyerte egyéni olimpiai aranyérmét. Ekkor állt három magyar kardozó a dobogón! Az ezüstérmes Gerevich Aladár, a bronzérmes Berczelly Tibor volt.
- Visszavonulásakor, 48 évesen is klasszis teljesítményt nyújtott. Kezdő emberként vívta végig az olimpiai csapatversenyt. Formájára jellemző, hogy 1958 és 60 között – azaz 46-tól 48 évesen! -, mindhárom esztendőben ő nyerte az egyéni országos bajnokságot.
- Kovács Pál legnevesebb mestere a honvédtiszt Borsody László volt. Ő oktatta a Habsburg ház József főhercegét, a Ludovikán tanította a honvédeket vívásra, majd a TF elődjének nevezhető SPOTI igazgatója lett. Halála után az ugyancsak olimpiai bajnok Jekelfalussy-Piller György volt Kovács Pál edzője.
- Kovács Pál idősebb fia Kovács Attila, már akkor Universiade-aranyérmes volt (1959), amikor édesapja még versenyzett. Később csapatban két világbajnoki aranyérmet szerzett, jóval negyven éves kora felett is a hazai versenyek rendszeres indulója, a magyar kard igazi, lelkes virtuóza volt. Hetven évesen, 2010-ben hunyt el.
- Kovács Pál fiatalabb fia a kétszeres olimpiai bronzérmes, világbajnok kardozó, Kovács Tamás. Pályafutását követően közel két évtizeden át szövetségi kapitányként dolgozott a magyar vívás igen eredményes időszakában. Előtte a világ egyik legjobb versenybírója volt. Érdekesség, hogy egyetlen egyéni magyar bajnoki aranyérmét akkor nyerte, amikor már visszavonult, úgymond hobbiból indult az ob-n. Kovács Tamás 82 esztendős, ez úton is jó egészséget kívánunk neki!
- Kovács Pál a második világháborúban a légvédelmi tüzérosztály ütegparancsnoka volt, a keleti fronton szolgált. 1945-ben francia hadifogságba esett, tizenhárom hónap után térhetett haza. Katonai rehabilitációjára a rendszerváltás után került sor, végül nyugállományú dandártábornokként hunyt el.
- Kovács Pál öt évig (1963-68) volt a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Később, 1980 és 88 között a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnökeként dolgozott. Ilyen magas pozícióba Tamás Henriette tavalyi megválasztásáig nem került magyar sportdiplomata a FIE-ben!
- A háborúig honvédségi klubokban versenyzett Kovács Pál, ezt követően viszont a Vasashoz igazolt, és azt pályafutása befejezéséig nem is hagyta el. Róla nevezték el a piros-kékek Pasaréti úti vívócsarnokát!
- Kovács Pál 1957-ben nyitotta meg a főváros első maszek kávézóját a Városháza oldalában, a Bárczy István utcában. Itt főzték Budapest első krémkávéját, a kávéfőzőt hozzá egy olaszországi versenyen nyerte meg a klasszis kardozó. Hozzá fűződik az a mondás: “komoly ember nem issza tejjel a kávét”.
- A presszó a Quint nevet kapta. Megoszlanak a vélemények arról, hogy miért. Egyfelől a nyitáskor ötszörös olimpiai bajnok volt Kovács Pál, másfelől a quint kardban a fejvágás hárítását szolgáló védés neve. Mi arra hajlunk, hogy mindkettő szerepet játszhatott, elvégre ravaszsága és intelligenciája miatt a “Fuxi” becenevet kapta a névadó…
- A kávézó a fővárosi élet meghatározó helye lett, építészek, színészek, fotósok, sportolók törzshelyévé vált. Olyannyira, hogy az akkori Belügyminisztérium is felfigyelt rá, ezért több besúgó hallgatózott rendszeresen a kávézó asztalainál. A hely Kovács Pál halálát követően bezárt.
- A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) alelnökeként (1968-1986) is aktív, tizenkét éven át a MOB-ban is helyet foglaló sportolót 1976-ban a Francia Sportérdemérem ezüst fokozatával, 1984-ben NOB-érdemrenddel, 1985-ben Nemzetközi Fair Play-életműdíjjal, 1992-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
- A római olimpiai bajnok magyar válogatottból (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás) senki sem él már, utolsóként, a közelmúltban, Horváth Zoltán távozott közülünk. Kovács Pál 1995. július 8-án, 82 évesen hunyt el. Emlékét örökre őrizni fogjuk.
