DÓSA DÁNIEL
28 esztendős tőrvívó, egyesülete és nevelőklubja: Törekvés
Edzői: Beliczay Sándor (-2016), Szirmai Benedek (2016-).
Legjobb eredményei: Grand Prix- és Világkupa-bronzérmes, korábbi junior Eb-ezüstérmes. A világranglista jelenlegi tizedik helyezettje.
Dósa Dani már eddig is különleges pályát futott be, és őszintén bízunk abban, hogy még messze a vége! Kezdődött azzal, hogy gyermekkorában sokan mondták, ő lesz az a magyar férfi tőröző, aki újra jelentős eredményeket hoz majd az egykoron szebb napokat megélt szakágnak. A Törekvés tőrműhelyében, Beliczay Sándor “sokadik generációs” tehetségeként indult, és a korosztályos hazai sikereket követték a nemzetköziek. Ebből talán a 2015-ös, maribori junior Európa-bajnoki ezüstérmet emelnénk ki leginkább.
Dósa Dani junior Eb-ezüstérmes öröme 2015-ben…
Közben a Mester rájött arra is, hogy a rohamosan fejlődő tőrvívást egyedül már nem tudja lekövetni tanítványával – már csak azért sem, mert gyakorlatilag eltűntek a hazai, legalább közel hasonló színvonalú edzőpartnerek. Ezért eleinte közösen dolgoztak Szirmai Benedekkel hármasban, majd még hátrébb lépett Beliczay Sándor, átadta Danit korábbi neveltjének, Benedeknek. (Mellesleg: az írás nem Beliczay Sándorról szól, de hány magyar edző tette volna meg ugyanezt tanítványa érdekében…?)
Ám a felnőtt karrier igencsak rögösen indult. Az Amerikában és Ázsiában egyaránt magas szinten űzött fegyvernem, embertelenül erős középmezőnyén jó ideig nem sikerült keresztül verekednie magát a magyarnak. Hiába a rengeteg munka, a külföldi edzőtáborok, nem jött össze a 8 közé jutás egyetlen világversenyen sem. Mi több, Dani két olimpiáról maradt le kis különbséggel, ráadásul feltűnt – számunkra végre… – egy rangos hazai rivális is, a fiatal Szemes Gergő személyében. Akadtak volna olyanok, akik 27 évesen azt gondolták volna, na, nekem most már annyi…
Dósa Dániel azonban nem adta fel, sőt… Mentálisan egyre erősebbé vált, és a legjobbkor, az olimpiai kvalifikációs időszak kezdetén, tavaly májusban egy Grand Prix bronzéremmel megérkezett a várva várt áttörés. A “diadalmenet” még hátra van – legalábbis reméljük… -, ám a magyar fiatalember ettől kezdve egyre stabilabban és stabilabban szerepelt és szerepel. A világversenyeken és a Vk-kon a nyolcaddöntőig rendre eljut, idén nyert egy újabb bronzérmet, és jelen pillanatban a világranglistán a tizedik helyen áll. Ilyen magasságban magyar tőröző, valamikor az előző század vége felé szerepelt a rangsorban.
A nagyon kiegyensúlyozott mezőnyben sokáig ennek ellenére kérdéses volt, sikerül-e megszerezni az egyéni kvótát Daninak – csapatban erre viszonylag korán elveszett az esély. Aztán a március közepi, washingtoni Grand Prix-n, az utolsó kvalifikációs eseményen vált biztossá a párizsi indulás. Az egyik nagy rivális, a spanyol Llavador korai kiesése vetett véget a matekozásnak, és tette biztossá a jól megérdemelt repülőjegyet.
Huszonnégy év után lesz ott ezzel magyar férfi tőröző az olimpia mezőnyében. Akkor, Sydney-ben Marsi Márk a nyolcadik helyen végzett. Úgy vagyunk ezzel, hogy bravúr lenne, ha Dani ezt az eredményt is “be tudná állítani”. Aztán, ha majd ott lesz a párizsi negyeddöntőben, akkor ráérünk továbbgondolni a következő mondatot…
Dósa Dániel egyéni versenye a párizsi olimpián július 29-én lesz. Hajrá, Dani!
(Dósa Dániel szerdán, a Facebook-oldalunkon megjelenő videóinterjújában arról is beszél, hogy miként készül Párizsra, miben fejlődött az utóbbi években. Elmondja, hogy egyedüli magyar férfi tőröző olimpikonként is számít a társakra a felkészülésben; hogy inkább Ázsia, mint Amerika – meg még sok minden egyebet. Figyeljétek Facebook-oldalunkat!)
