Arra láthattunk példát a vasárnapi női kardcsapat Világkupa-versenyen, hogy miként lehetséges kirobbanó örömben, majd örömkönnyekben kitörni néhány másodperccel egy vereséget követően… Hogy ez miként lehetséges? Miként arról többször is írtunk már beharangozóinkban, a budapesti volt az utolsó állomása a koronavírus miatt végül csaknem másfél éves, olimpiai kvalifikációs sorozatnak. Az eddigiek alapján nyilvánvaló volt, hogy a nyolcból hat kvóta bizonyosan, egy majdnem elkelt, és a nyolcadikért Magyarország csatázik Ukrajnával. És ebben az esetben, az a bizonyos ötkarikás kvóta mindent átír, pontosabban felülír. Persze, ilyenkor is nyerni akar az ember, és fontos a számszerű végeredmény. De igazából az számít, hogy kijusson a csapat a négyévenkénti (jelen esetben öt…) olimpiára, melyre mindösszesen nyolc válogatott kvalifikálhatja magát.
Újdonsült olimpikonjaink: Battai Sugár, Katona Renáta, Pusztai Liza és Márton Anna!
A BOK Csarnokban rendezett versenyen az is gyorsan kiderült, hogy a hetedik kvótát begyűjti Tunézia (a miértektől és a hogyanoktól, azaz a kvalifikációs szisztéma magyarázatától, megkíméljük olvasóinkat), így reggel fél 10 felé számunkra némi túlzással egyetlen kérdés maradt megválaszolatlanul: Magyarország vagy Ukrajna?
A válasz nem sokkal dél előtt meg is érkezett, ám addig roppant izgalmas és mozgalmas időszakot éltünk át. A nyolcaddöntőben ugyanis miközben az ukránok simán verték a spanyolokat, mi alaposan megizzadtunk a németekkel. A tegnapi nap két hőse, az egyéni aranyérmes Márton Anna, és a bronzérmes Pusztai Liza a végére alaposan odatette magát – összejött a nyolc közé jutást érő 45:40.
Öröm egy vereség után! Ilyen is előfordulhat…
Jöhetett a negyeddöntős kör, ami furcsa módon hozta meg a hőn áhított végkifejletet. A terem két, ellentétes sarkában Magyarország Olaszországgal, Ukrajna pedig Koreával találkozott. Ha mi nyerünk, hatalmasat lépünk Tokió felé. Ha kikapunk, baj is lehet. De ha kikapunk, és az ukránok is vereséget szenvednek, akkor mi végzünk előrébb az olimpiai rangsorban, azaz miénk a kvóta! Ez utóbbi verzió érvényesült…
Az olaszok elleni meccs közepén volt egy szakasz, amikor úgy tűnt, összejöhet a bravúr. Akadt egy olyan pillanat, hogy 18:13-at mutatott ide az eredményjelző. Azonban ezt egy nagyon rossz széria követte, és a hajrában hiába próbált meg mindent Katona Reni, majd Panka, és végül Liza, 45:39-re az itáliaiak nyertek. Ám ezzel párhuzamosan a koreaiak folyamatosan húztak el az ukránoktól.
Márton Anna valamennyi ellenfelünk ellen pozitív mérleggel zárt!
Végül a sors úgy hozta, hogy alig egy perccel azután, hogy vereséget szenvedtünk az olaszoktól, az ukránok is kapituláltak az ázsiaiakkal szemben. És amikor az olimpiai bajnok Kim beadta az utolsó tust az ötszörös világbajnok Harlannak, akkor előbb örömsikolyokban, majd örömkönnyekben törtek ki a magyarok.
Ez ugyanis tokiói kvótát ért, így sportágunk történetében először lesz ott a női kardcsapat az olimpián! Rögzítsük a neveket, mert megérdemlik! A két alapember természetesen Márton Anna és Pusztai Liza, mellettük Katona Renáta valamennyi állomáson csapattag volt, a legutóbbi versenyeken Battai Sugár, korábban László Luca volt a negyedik ember, mindenkinek jár a nagy gratuláció! No meg a válogatott edzőknek, mestereknek is! Nevezetesen Gárdos Gábornak, Bódy Istvánnak, Bódy Benjáminnak, Boros Györgynek, Dávid Lászlónak és Gergácz Lászlónak.
A hétvége két kiemelkedő alakja, Pusztai Liza és Márton Anna köszönti egymást, a háttérben Battai Sugár és Katona Renáta.
Nehéz, mi több szinte lehetetlen visszaadni azt a feszültséget, amit jelent egy ilyen szituáció, ám fentiek okán talán érthető: senki sem csodálkozott azon, hogy a folytatásban, az 5-8.helyért Magyarország és Ukrajna egyaránt vereséget szenvedett… Így aztán egy végtelenül boldog és egy rendkívül szomorú csapat találkozott egymással a 7. helyért. A “boldogság” felülmúlta a “szomorúságot”, a Harlan nélkül felálló ukránokat 45:38-ra verte a magyar kvartett.
És ne lepődjünk meg azon sem, hogy a kvalifikáció kiharcolását – mert a hét versenyes sorozat sikeres végigvívása igenis annak tekinthető! – követő rövid versenyzői mondatok nem egy átlagos, Vk-7. helyezés utáni nyilatkozatként hangzanak…
Márton Anna: “Most mit mondjak? Fel sem lehet fogni ezt az egészet, ilyen szituációban még sosem voltam. Kint vagyunk. Elképesztő.”
Pusztai Liza: “Ez hihetetlen. Ilyet, hogy vesztesen megyek le a pástról egy csapatmeccsen végén, és egy perc múlva örömömben sírok??? Olimpiára megyünk, ez csodás!”
Katona Renáta: “Nem tudok mit mondani, kérdezz meg két nap, vagy inkább két hónap múlva. Csodálatos és hihetetlen ez az egész.”
Battai Sugár: “Nagyon boldog vagyok, hogy tagja vagyok ennek a csapatnak, ezt a napot sosem felejtem el.”
Gárdos Gábor vezetőedzőnek “sportszerűen” valamivel több időt adtunk, őt a verseny végén kértük meg, hogy értékelje a csapatát: “Nagyon nehéz értékelni egy ilyen versenyt, feszült volt versenyző, edző egyaránt. Persze, ez a tétet ismerve nem is csoda… Egy folyamat vége volt a kvalifikáció, amit sikerrel teljesítettünk, de ezzel korántsem ért véget a dolgunk. Ha Márton Anna és Pusztai Liza olyan formában vív az olimpián, mint tegnap, akkor akár érmet is nyerhet a csapatunk. Mostantól ezért fogunk dolgozni.”
Ennél jobb végszó pedig nem is kellett a verseny végére…!
Az aranyérmet egyébként hatalmas meglepetésre Lengyelország szerezte meg Olaszország és Korea előtt.
Eredmények. Női kardcsapat Világkupa, Zarándi Csaba emlékverseny, BOK Csarnok, 27 induló. A legjobb 16 közé jutásért: Magyarország-India 45:23 (Márton +10, Pusztai +9, Katona +3).
Nyolcaddöntő: Magyarország-Németország 45:40 (Márton +6, Pusztai +5, Katona -6).
Negyeddöntő: Magyarország-Olaszország 39:45 (Márton +3, Katona -4, Pusztai -5).
Az 5-8. helyért: Magyarország-Japán 35:45 (Márton +3, Battai -2, Pusztai -4, Katona -7).
A 7. helyért: Magyarország-Ukrajna 45:38 (Márton +7, Pusztai +1, Battai -1).
Végeredmény: 1. Lengyelország, 2. Olaszország, 3. Korea, 4. Franciaország, 5. Oroszország, 6. Japán, 7. Magyarország (Battai Sugár, Katona Renáta, Márton Anna, Pusztai Liza, válogatott edző: Gárdos Gábor, edzők: Dávid László, Boros György, Gárdos Gábor, Bódy István, Bódy Benjámin), 8. Ukrajna.
