Ilyen volt 2015! – 2. rész

 

Kezdődik az olimpiai kvalifikáció. Nem egy egyszerű történet. Sem a kvalifikációs rendszer megértése, sem a riói kijutás… Ráadásul a rotációs elv alapján férfi kardban és női tőrben nem lesz csapatverseny, ami ugye, bennünket érzékenyen érint. Persze, rögtön meg is nyerjük férfi kardban a madridi csapat Vk-t, igaz, ennek okán azért nem emlegetünk “magyar átkot”. Már csak azért sem, mert egyéniben is remekül szereplünk ebben a hónapban, futószalagon szállítják klasszisaink a Vk, illetve GP-érmeket, Szász Emese, Boczkó Gábor, Szilágyi Áron és Decsi Tamás is lép egy nagyot az öt karika felé. Eközben idehaza megtartja évi rendes közgyűlését a Magyar Vívó Szövetség, Horváth Mária Bay Béla-díjat, Kamuti Jenő pedig Csík Ferenc-díjat vehet át sportolói, illetve edzői életműve elismeréseként.

 

 

 

Európa-bajnokság a világ egyik legdrágább, ugyanakkor legkülönlegesebb helyszínén, a Genfi-tó partján fekvő Montreux-ben. A versenyeket a híres dzsesszfesztiválnak is otthont adó épületben rendezik, és a mieink kifejezetten jól muzsikálnak. A szólót Szilágyi Áron fújja egy remek egyéni arannyal, így klasszisunk 25 évesen elmondhatja magáról, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmes. Mögötte a vokál sem Csacska Macska, érkeznek sorra a bronzok, a második szülését követően, 39 évesen is remeklő Mohamed Aida, a folyamatos virágzását élő Szász Emese, az ismét százszázalékos Boczkó Gábor, no meg a férfi kardcsapat révén. Öt érem, közte egy arany – igazán remek lenne a mérleg, csak azok a bizonyos kvalifikációs csapatpontok hiányoznak egy kicsit. Azért egy pohárka bort és, mondjuk, egy pizzát megérdemelt a társaság – nagyjából fejenként tízezer forintért. De azért a kilátások szépnek tűntek a Genfi-tó partjáról, a világbajnokság előtt…

 

 

 

Moszkva, világbajnokság. Az Olimpiszki harmincezres, az 1980-as játékokra felhúzott mammutcsarnokában a vb-érmekért – és a 2016-os játékokért. Márton Anna szerez egy káprázatos egyéni bronzérmet, legyőzi többek között az olimpiai és világbajnok Zagunist, egyedül a későbbi győztes, hazai páston vívó Velikajatudja megállítani. Klasszisteljesítmény a javából – húsz esztendősen… Aztán akad egy éppen kétszer annyi idős klasszisunk, aki ezt is felülmúlja. Persze, hogy Imre Géza. 1996-ban robbant be a fegyvernem élvonalába egy egyéni olimpiai bronzzal. Aztán csaknem két évtized alatt nyert egy raklapnyi Európa-bajnoki aranyérmet, meg néhány vb-csapataranyat, a legutóbbit éppen 2013-ban, Budapesten. Egyéni vb-t még nem nyert. Mostanáig. Már akkor érezni lehetett benne az ébredő erőt, amikor a nyolcaddöntőben úgy veri meg az ukrán Nikisint, hogy 0,81 századdal a vívóidő lejárta előtt egyenlít, majd a hosszabbításban viszi be a döntő tust. Az aranyéremért meg a világranglistát toronymagasan vezető francia Grumier-t győzi le legújabb kori Jedi mesterünk – természetesen egyetlen tussal. Dancsházy-Nagy Tamás tanítványa ezzel egyéniben is csúcsra ér, és mit mondjunk a teljesítményéről mi, ha ő is azzal kezdi moszkvai nyilatkozatát: “Olyan hihetetlen az egész…” Akadtak persze a vb-n kevésbé örömteli pillantok is, több csapatunk számára is veszni tűnik az olimpiai kvalifikáció, és a férfi párbajtőrözők hatodik helye után tisztán látszik – lesz miért izgulni 2016 első hónapjaiban is… Szomorú hír, hogy a vb első napjaiban Budapesten elhunyt Tordasi Ildikó, Montreal egyéni olimpiai bajnok tőrözője.