Szöulban véget ér egy fejezet. A közel egy éve tartó olimpiai kvalifikciós időszak a péntek-szombati kard Grand Prix-val befejeződik. Hét riói helyünk már van, a nyolcadik Szilágyi Áron zsebében lapul, a kilencedik Márton Annáé lehet, a tizedikért kell megküzdeni a férfi kardozók számára szép emlékű városban.
Szöul 1988 óta kedves színhelye a magyar vívásnak, különösen a férfi kardvívásnak. Az 1988-as olimpián ugyanis itt nyerték kardozóink a sportág legutóbbi csapat aranyérmét, méghozzá 4:8-ról fordítva a Szovjetunió ellen. Azóta egyéniben négy ötkarikás aranyat is nyertek a mieink (Nagy Tímea kettőt is, valamint Szabó Bence és Szilágyi Áron), de csapatban 28 éve várunk ekkora sikerre. Pénteken és szombaton hasonló bravúrra természetesen nincs lehetőség, de riói szemüveggel nézve fontos állomás előtt állnak a kardozók. Olyan magyar is akad, akinek ez lehet az egyik legfontosabb feladata a szezonban…
Az utolsó olimpiai kvalifikációs versenyt, a másfélszeres szorzójú ázsiai Grand Prix-versenyt rendezik a koreai fővárosban, ennek okán nagy a tét és a várakozás is a viadal előtt. Nézzük, miként varjuk magyar szemszögből nézve az eseményt! Mint arról nagy örömmel beszámoltunk: az előző hétvégi, budapesti WestEnd Grand Prix után a londoni négy kvótával szemben már hivatalosan is hét olimpiai repülőjeggyel rendelkezett a magyar vívás.
Riói helyzetkép férfi kardban: Iliász Nikolász hatalmas bravúrral lehet olimpikon, Szilágyi Áron már ötkarikás szemmel figyelheti a szöuli történéseket, Decsi Tamás és Szatmári Áron sorsa a koreai fővárosban dől el.
Nemhivatalosan azonban ennél is jobban állunk. Szilágyi Áron a világranglista negyedik helyéről várja a GP-t, és nincs olyan matek, amely alapján ő nem tekinthető biztos riói utazónak. Ugyanakkor ebben a fegyvernemben talán a legfontosabb, hogy minél kedvezőbb pozíciból kezdje valaki az olimpia egyéni versenyét – férfi kardban, sajnos, csak egyéni lesz Rióban, pedig csapatunk szintén kvalifikálta volna magát… -, tehát nagy lesz a tét londoni bajnokunk számára is. A maximálisan megszerezhető második magyar kvótáért azonban hatlmas csata folyik. “Házon belül” Decsi Tamásnak akad némi előnye Szatmári Andrással szemben, de kettejük közül döntős szereplés esetén bármelyikük odaérhet a kvalifikációt érő helyre. Csakhogy a helyzet korántsem ilyen egyszerű, olaszokon, franciákon, a fehérorosz Bujkevicsen, a román Badeán, illetve több további “esélylesőn” múlhat a magyarok sorsa. Elképzelhető olyan variáció is, hogy, mondjuk, egy döntős szereplés kevés lesz, de létezik olyan variáció is, hogy 64-es kieséssel is oda lehet érni Tomi részéről a kvótás pozícióba. Többször beszámoltunk már a kvalifikációs rendszer bonyolultságáról, ennek igazolására ez a szituáció tökéletes bizonyíték. Minden esetre szurkoljunk a mieinknek, a többit meg majd meglátjuk, pontosabban kiszámoljuk…!
Női kardban magyar szempontból jóval egyszerűbb a helyzet. Márton Annának tulajdonképpen már kiállították a riói repjegyét, csak a “konfirmáció” maradt hátra. Világbajnoki bronzérmesünk egyetlen esetben ítéltetik pótkvalifikációra. Amennyiben a görög Vujuka legalább a 8 közé jut, és Annának ugyanez nem sikerül. Ez még akár elő is fordulhat, bár nem szeretnénk. Csakhogy ezen feltétel mellett párhuzamosan szükséges az is, hogy az azeri Mikina megnyerje a versenyt, Panka pedig kiessen a 32-ben. Nos, hogy erre mekkora az esély, azt tökéletesen mintázza, hogy Mikinát az azeri szövetség már be is nevezte a prágai pótkvalifikációs versenyre…
Szöulban pénteken rendezik mindkét fegyvernem selejtezőit, szombaton a 64-es főtáblát és a döntőket. Hét hivatalos kvótánk már van, a nyolcadik, Ároné szombaton válik hivatalossá, a kilencedik Panka zsebében lapul. Az igazán álomszerű pedig az lenne, ha valamikor, a nyolc órás időeltolódás okán szombat délelőtt arról számolhatnánk be, hogy megvan a tizedik! HAJRÁ, MAGYAROK!
