Hagyományainkhoz híven december vége felé ezúttal is felidézzük az esztendő legemlékezetesebb pillanatait. Szerencsére, akad belőlük bőven! Vívósportunk – köszönhetően elsősorban Riónak – nagyszerű esztendőt zárt, megpróbáltuk négy részben feleveníteni a legemlékezetesebb pillanatokat. Befejező részünkben az év utolsó hónapjait tekintjük át.
Szeptember – paralimpiai kerekesszékes válogatott
Riói remeklésünk záró felvonása kerekesszékes vívóinknak köszönhető. Az épek emlékezetes olimpiai hetét követően a paralimpia magyar résztevői következtek, és a vívócsapat az egyik legeredményesebb szakága volt a küldöttségnek. A Szekeres Pál vezette válogatott végül két ezüst- és három bronzéremmel, azaz mindösszesen öt medállal, okkal büszkén és elégedetten tért haza Dél-Amerikából.
A főszereplők – Osváth Richárd, Krajnyák Zsuzsa, Dani Gyöngyi, Hajmási Éva és Veres Amarilla – igazán mindent megtettek, egyedül a “kínai nagy fal” jelentett rendre megállást a mieinknek. Így is a második legtöbb érmet nyerő küldöttségként zártak a magyarok, és ez minden továbbinál ékesebben bizonyítja, hogy Rio olimpáján és paralimpiáján a magyar vívók egyaránt főszereplők voltak!
Október: korosztályos női tőrválogatottak
A sok siker szerencsére elhalványította azt a tényt, hogy 2016 korosztályos világversenyein tőrben nem sikerült érmet szereznünk. Voltak esélyeseink, voltak esélyeink, de ezúttal így alakult. Októberben viszont alaposan belevágtak, helyesebben szólva beleszúrtak a magyar női tőrözők!
A magyar, és a korábbi magyar vidékeket gyakorlatilag egymás után vették be. Először Hajas Nóri nyerte meg a rendkívül erős budapesti kadet európai körversenyt, majd a juniorok következtek Temesváron. A korosztályos Világkupa-versenyen egyéniben négy magyar (Pásztor Flóra, Tóth Janka, Kondricz Kata és Kókai Csilla) végzett a másodiktól az ötödik helyen. Majd ezt követően “természetesen” a csapat megnyerte a Vk-aranyat. A hónap zárásaként aztán ismét a kadetok következtek. Az ugyancsak nagyon erős somorjai európai körversenyen Pöltz Anna állt a dobogó legfelső fokára, majd másnap a csapat simán behúzta a hétvége második aranyérmét.
Az eredmények egyébként azóta is futószalagon érkeznek kadet és junior női tőrben egyaránt, úgyhogy reális az esély arra, hogy tehetségeink a következő év végi összefoglalóban a világversenyekről szóló passzusban is helyet kapnak majd…
Feltétlenül említsük meg, hogy a fiatalok mellett a valamivel idősebbek is nagyszerűen helyt álltak ebben a hónapban. A németországi veterán világbajnokságról egy ezüst- (Gyurkán Judit) és két bronzéremmel (Csák Attila, Riesz Gábor) tért haza a magyar küldöttség.
November: Magyar Vívó Szövetség
Miután vívóink egy örökre emlékezetes évet produkáltak a pástokon, novemberben a Magyar Vívó Szövetség is nyert egy rendkívül fontos versenyt. Ráadásul csaknem olyan simán, mint Szilágyi Áron a riói olimpiát…
A hónap végén rendezték Moszkvában a Nemzetközi Vívó Szövetség tisztújító kongresszusát, egyben itt döntöttek a 2019-es, olimpiai kvalifikáló világbajnokság színhelyéről. Az MVSZ Csampa Zsolt elnök vezetésével, Kamuti Jenővel, Szabó Bencével, Tuschák Katalinnal és Boczkó Gáborral – azaz nagyon erős “csapattal lépett pástra”, mi több, a tervezett világbajnokság prezentációját a helyszínen a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron adta elő – természetesen angolul.
És a siker nem is lehetett kérdéses. Mindössze néhány szavazat hiányzott ahhoz, hogy már az első körben eldőljön a voksolás. Végül ekkor annyi derült ki, hogy a grúz főváros, Tbiliszi kiszáll a versenyből. Az újabb fordulóra a lengyelországi Torun és Budapest maradt, és a 83:51-es voksolás fölénye nagyjából megegyezett a prezentáló Áron riói végső 15:8-ával…
Ezzel hazánk elnyerte a következő olimpiász talán legrangosabb, de mindenképpen legfontosabb vívóeseményének, az olimpiai kvalifikációs világbajnokság rendezési jogát. Ráadsáként pedig Szabó Bencét beválasztották a FIE legfajsúlyosabb testületébe, a végrehajtó bizottságba, melyben évtizedek óta nem szerepelt magyar sportdiplomata. Úgyhogy: minden túlzás nélkül jár egy aranyérem a Magyar Vívó Szövetségnek is…
December: Siklósi Gergely
Igazából Geri páratlan sorozata november utolsó napjaiban kezdődött. Ekkor ugyanis 19 évesen megnyerte az országos bajnokságot – a felnőttek között. Hogy ilyesmire mostanában nemigen volt példa, az bizonyos, de kérjük, aki tudja, mondja meg, mikor nyert valaki 19 évesen országos férfi párbajtőr egyéni aranyérmet… A döntőben egy olimpiai bronzérmest, Somfai Pétert győzött le, és utána arról nyilatkozott, hogy minden rendre került ismét az életében. Sok volt a változás, Budapestre költözött, ebből következően másik mesterrel kezdett dolgozni, de most már mindent ismét “tisztán lát”.
Aztán ezen tisztánlátását decemberben fényesen bizonyította. A szezon két, talán legrangosabb és legerősebb junior Világkupa-versenyén, közel kétszáz-kétszáz indulóval előbb Pozsonyban, majd Bázelben egyaránt aranyérmet nyert! Ráadásként még hozott egy-egy ezüstöt vegyes csapatban, illetve csapatban.
Összegezve: három hét leforgása alatt három csapatot segített ezüstéremhez – mivel az ob-n a Balaton is második lett -, egyéniben pedig megnyert egymás után huszonegy direkt kieséses meccset! Mindezt a legkiszámíthatatlanabbnak mondható fegyvernemben, férfi párbajtőrben.
Egyszerű hát Geri irányába az új esztendőre szánt jó kívánság: hasonló három heteket kívánunk neki 2017-ben is!
