Sorozatunk legújabb fejezetében a választás két olyan klasszisra esett, akinek korántsem a vasárnapi, U23-as európai körversenyen elért eredménye, első, illetve második helyezése a pályafutása csúcsa. Mégis, egy újabb példája Knapek Edina, illetve Mohamed Aida sportemberi nagyságának.
Harminckilenc, illetve negyven esztendősen döntöttek úgy korábbi világbajnoki érmeseink, hogy – ha nem is teljes intenzitással, de – folytatják pályafutásukat. Knapek Edina a vívás mellett a Honvéd szakosztályvezetőjeként is dolgozik, Mohamed Aida pedig két gyermekét neveli, és az ősszel néhány hetet férjénél töltött a család Vancouverben. Aztán mindketten úgy döntöttek, hogy belevágnak a versenyszezonba, és ezek után a jövő heti országos bajnokság előtt miként másként is nézhetne ki a ranglista, minthogy: 1. Knapek Edina, 2. Mohamed Aida… Miként ez volt a végeredménye a hétvégi, Alföldy László emlékversenynek, egyben hazai válogatónak is. Két klasszisunktól a gratuláció mellett a hogyan továbbról érdeklődtünk.
Knapek Edina: “Az olimpia után néhány hetet pihentem, aztán úgy döntöttem, hogy amíg jólesik, folytatom tovább a vívást. Persze, nem edzek annyit, mint Rio előtt, de a válogatott tréningeken ott vagyok, és a könyököm sem fáj annyira, mint korábban. No meg az olimpiai kvalifikáció hatalmas feszültsége is tovaszállt, és mindez tán együttesen eredményezi azt, hogy jól megy a vívás, a versenyzést pedig kifejezetten élvezem. A hétvégi válogató előtt beteg voltam, a forduló után majdnem vissza is léptem, aztán jött másfél óra pihenő, összeszedtem magam, végül pedig megnyertem a versenyt… Még egy teljes olimpiai ciklust már bizonyosan nem vállalok, a csapat Vk-kon érthetően a fiatalok vívjanak, de ha szükség lesz rám a jövő évi világversenyeken, és a ranglistán is úgy állok, akkor jöhet az Eb és a vb!”
Mohamed Aida: “Két év után éppen ismét Tatán edzőtáborozom, úgyhogy csinálom tovább, már csak azért is, mert klubom, az UTE még az olimpia előtt négyéves szerződést kínált, amit elfogadtam. Persze, ebben a korban már egész másként kell edzeni, mint korábban, de tréningek nélkül nem lehet eredményeket elérni. Rio után kicsit lassabban szoktam vissza a versenyekhez, mint máskor, fejben nagyon fontos, hogy százszázalékos legyen az ember, de úgy érzem, most már minden rendben. Persze, inkább csak a közeljövő terveiről beszélnék, a későbbieket majd meglátjuk… Idén még két fontos állomás van hátra, az országos bajnokság mindig lényeges esemény, egy héttel később pedig a szezon egyik legrangosabb versenye, a toinói GP következik. Úgyhogy akad feladat bőven, nincs idő a jövőn ábrándozni…”
