Finomhangolás, vagy talán már annyi sem. Mert miként is lehetne nevezni egy olyan médianyilvános edzést, melyet hat nappal a szezont záró, egyben, reméljük, megkoronázó világbajnokság előtt rendeznek, és amelyen a média képviselői utoljára találkozhatnak a verseny előtt vívóinkkal. Valamennyi versenyzőnk ott volt a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban, pontosabban mindössze néhányan kaptak felmentést. Hárman ugyanis (női párbajtőrözőink) már Kínában vannak, Mohamed Aida pedig valószínűleg szívesebben lett volna a tréningen – helyette fogorvoshoz kellett mennie…
Szász-Kovács Emese és Szilágyi Áron, a magyar vívás két "arca", meghatározó egyénisége.
Így aztán a női párbajtőrcsapatot egyedül képviselte Szász-Kovács Emese. Olimpiai bajnokunk természetesen készségesen állt a média rendelkezésére, miként riói aranyérmes társa, Szilágyi Áron. Fénykép, tévé-, rádió- vagy sajtóinterjú – a páston látott profizmust képviselik mindketten ezen a téren is. Természetesen összeállnak egy közös fotóra, Rio óta ez sem maradhat el, ha ketten együtt tűnnek föl valahol… Szóba elegyedünk, és felelevenítjük a 2013-as, budapesti világbajnokságot, melyen mindketten bronzérmet nyertek egyéniben. “Emlékszem, Áron vívott egy nappal korábban. A legjobb négyig a helyszínen szurkoltam neki, aztán viszont a döntőt otthonról, a tévén néztem, mivel másnap én következtem” – meséli Emese. Kettejük közös múltjának történetét most tovább írja az, hogy Vuhsziban mindketten a világbajnokság első döntős versenynapján, július 22-én lépnek majd pástra – egy programban… Ennél erősebb nyitónapunk nem is lehetne, hát még, ha hozzávesszük az ugyancsak férfi kardozó Szatmári Andrást, aki történetesen a regnáló világbajnok… “Természetesen az egyéni verseny is nagyon fontos a számomra, de tán még lényegesebb, hogy újdonsült Európa-bajnok csapatunk jól szerepeljen. Felkészültünk, lesz még néhány napom a helyszínen is a verseny előtt, a többit meg majd meglátjuk.” – fogalmazott Áron, aki ennél konkrétabban érthetően nem akart foglalkozni az esélyekkel.
Persze, sportágunkban a tippelés majdhogynem lehetetlen, és így gondolja ezt Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány is, aki rövid beharangozóját egy tőle megszokott szófurdalattal kezdte. “Hogy miként sikerült a felkészülés, azt majd megmondom a világbajnokság után… A legjobb eséllyel ezúttal a férfi kardozók vágnak neki a versenynek, de ezzel nem hiszem, hogy újat mondtam volna. A három női fegyvernemben a legfontosabb egyaránt az, hogy a csapat bejusson a legjobb nyolc közé, és ezzel majd kedvező pozícióból vághasson neki a későbbi olimpiai kvalifikációnak. Többször elhangzott már az is, hogy férfi párbajtőrben nagyot változott a csapat Rióhoz képest, ennek függvényében most a hat közé jutás az első számú cél. Férfi tőrben pedig nem szabad elrugaszkodni a realitásoktól, itt a 16-ba kerülés sem lesz egyszerű feladat.” – adott pillanatnyi helyzetértékelést a kapitány.
Apropó, férfi tőr! Azt azért jó érzés volt látni, hogy miközben “állandó arcaink” – Áron, Emese, Andris, Rédli András – sorra szerepeltek a mikrofonok és a diktafonok előtt, akadt olyan kolléga, aki két, junior korú férfi tőrözőnktől, Frűhauf Benjámintól és Mészáros Tamástól kért, és természetesen kapott interjút. Őszintén szurkolunk azért, hogy sokszor kerüljenek majd újoncaink pályafutásuk során hasonló helyzetbe…
Egy szinttel feljebb – fizikai értelemben… – nyilatkozott Decsi András, a férfi kardozók vezetőedzője. Ő – Presser Gábor után szabadon… – kereken kimondta a keményt, mely szerint éremért utazik Kínába a kardcsapat. “Tudjuk, hogy a németekkel vívunk a negyeddöntőben, a két évvel ezelőtti vébén legyőztük őket, miért ne tennénk meg most is ugyanezt. A felkészülésünk gyakorlatilag zökkenőmentesen alakult, tudatos volt, hogy a sikeres Ebé után nem mentünk sehová, Budapesten készültünk. A két esemény között rövid volt az idő, a munka javát korábban elvégeztük, Moszkvában és Németországban edzőtáboroztunk, nem akartunk ismét elutazni. A többi pedig majd a helyszínen kiderül.”
A férfi párbajtőr-válogatott az utolsó magyarországi edzését is kőkeményen dolgozta végig.
Azon a helyszínen, Vuhsziban, amely Sanghajtól mintegy kétórányi autóútra tehető, és ahová vasárnap indul majd el a magyar válogatott legjava. Persze, akadnak “különleges esetek”, például legjobb női kardozónk, Márton Anna, aki a világbajnokság hatodik hivatalos versenynapján, azaz július 24-én lép majd először pástra, ő természetesen később kel útra. A többiek viszont már a hét végén nekivágnak a hosszú menetnek. Párizson keresztül repül majd a küldöttség, és érdekesség, hogy nagyjából percre pontosan érkeznek menetrend szerint a francia fővárosba, amikor a futballcsapat megnyerheti a labdarúgó-világbajnokságot. Hátha ihletet kapnak majd vívóink Lloriséktól…
Mi mindenesetre nagyon szurkolunk majd nekik, július 19. és 27. között Vuhsziban: hajrá, magyarok!
