Július
Július – és András, helyesebben Andrások!
Az elmúlt negyed században, a legutóbbi hét olimpia kard egyéni versenyszámában három arany- (Szilágyi Áron, Szabó Bence), egy ezüstérem (Nemcsik Zsolt) és két negyedik helyezés (Navarrete József, Ferjancsik Domonkos) volt a büszke mérleg. Ugyanakkor az egyéni világbajnokságokon legutóbb huszonhét évvel ezelőtt, Nébald György tiszteletére szólt a magyar Himnusz. Egészen 2017. július 23-ig. Amikoris egy Szatmári András nevű, huszonnégy éves fiatalember Lipcsében végigverte a világot.
A világbajnok öröme.
A világbajnokságon a legszorosabb asszója 15:11 volt, legyőzte többek között – az aranyéremért… – a világranglistát vezető koreai Gu Bongilt, az aktuális Európa-bajnok, hazai favorit német Hartungot és a 2013-as világbajnok orosz Resetnyikovot. Káprázatos teljesítményén napokig ámuldozott a kardvívóvilág, nem csak eredményesen, de gyönyörűszépen is vívott a fegyvernem legújabb klasszisa. Nyilatkozatában rögtön mesterének, Gárdos Gábornak mondott köszönetet, aki pedig az őt segítő mesternek, Pézsa Tibornak ajánlotta ezt az aranyérmet. Annak a Pézsa Tibornak, aki történetesen Nébald Györgynek volt egykoron az edzője. A kör bezárult, ennyi. De azért higgyék el, mindez korántsem ilyen egyszerű…
Rédli András fényesen csillogó vb-bronzéremmel zárta a szezonját.
Lipcsében nem sokkal később egy másik András, Rédli András is nagyot alkotott. A vb legnépesebb mezőnyében, férfi párbajtőr egyéniben alkotott nagyot. A szövetségi kapitány, Udvarhelyi Gábor tanítványa három évvel Európa-bajnoki győzelmét követően ezúttal világbajnoki bronzérmet nyert. Mindezt azok után, hogy 2016 októberében súlyos sérülést szenvedett, műteni kellett a térdét. De türelemmel, jól felépített edzés- és versenytervvel fokozatosan visszatért, és a legjobbkor, a legjobb helyen nyújtott maradandót.
Hogy minden színű éremből jusson a mieinknek ezen a világbajnokságon, arról a férfi kardcsapat gondoskodott. A Decsi Tamás, Gémesi Csanád, Szatmári András, Szilágyi Áron összeállítású válogatott ezüstérmet nyert, megkoronázva a szezon nagyszerű teljesítményét. A döntőben az “ázsiai szamurájok” ellen ezúttal nem volt sok esély, Korea ellenállhatatlannak bizonyult, ám a mieinknek semmi szégyenkeznivalója nincs, sőt… A 2016/17-es szezont egyéni világbajnoki címmel, Eb-ezüsttel és csapat vb-ezüsttel, valamint Eb-bronzzal zárt a Decsi András irányította szakág. Le a kalappal!
Augusztus
Augusztus – és Kreiss Fanni!
A világbajnokság után többnyire a jól megérdemelt pihenő következik legjobbjaink számára. Ám ebben az esztendőben augusztus második felében Tajpejben rendezték az Universiadét, és szövetségünk elnöksége, természetesen a “szakma” egyetértésével, úgy döntött, hogy a magyar válogatott legerősebb összeállításában vesz részt az eseményen. Így aztán 28 éven aluli és 18 éven felüli, egyetemista válogatottjaink Szilágyi Áron kivételével ismét munkába álltak, és kimagaslóan szerepeltek az ázsiai helyszínen. Mi tagadás, kardban Márton Anna, illetve Szatmári András az esélyesek közé tartozott, ugyanakkor aranyérmet nyerni, főiskolás világbajnoknak lenni sosem könnyű. Nos, klasszisainknak sikerült!
Kreiss Fanni az Universiade-dobogó tetejéről mosolyog.
Nyert küldöttségünk egy harmadik aranyérmet is, méghozzá női tőrben, Kreiss Fanni révén. Tény, a közvetlen világelit legjobbjai női tőrben nem voltak ott Tajpejben. Ugyanakkor Fanni remek vívással, eddigi karrierje egyik legszebb és legértékesebb sikerét aratta. Édesapja, Kreiss Gábor tanítványa közel volt már Lipcsében is a nagy bravúrhoz. A nyolcaddöntőben végig vezetett, és végül egyetlen tussal kapott ki a későbbi győztes, olimpiai és világbajnok orosz Deriglazovától. Ázsiában viszont nem talált legyőzőre. Fanni belgiumi tanulmányai miatt négy évig, 2013 és 2016 között nem tudott olyan körülmények között edzeni, ami szükséges a legmagasabb szintű eredmények eléréséhez. Tavaly ősszel azonban úgy döntött: a tokiói olimpiáig elsősorban a vívásra koncentrál. Jobban nem is dönthetett volna, és ezt a szezon eredményei ékesen bizonyítják. Egy év alatt eljutott oda, hogy ma már a tokiói olimpiai szereplést célba vevő női tőrcsapat alapemberének számít. És őszintén bízunk abban, hogy ez még csak a kezdet…
Szeptember
Szeptember – és a Vívás Világnapja!
Őszinte örömmel mondhatjuk el, hogy sportágunk népszerűsége ország- és világszerte nőttön nő. A világbajnokságok már régóta nem néhány nemzet háziversenyének számítanak, rendszeresen három földrész vívói számítanak esélyeseknek, de az afrikai érmes sem számít szenzációnak. A szélesedő minőség mellett a mennyiségre sem lehet panasz, Lipcsében példának okáért 120 nemzet képviseltette magát! Mindez 20-25 évvel ezelőtt elkézelhetetlennek tűnt.
Idehaza sem panaszkodhatunk. A Sulivívás sikereiről már írtunk e sorozat 1. részében, a riói olimpia remek eredményeit követően pedig annyi gyerek jelentkezett, hogy több klubban is ki kellett tenni a “Megtelt” táblát. A diákolimpián 2000-en indultak, a felnőtt országos bajnokságon csaknem hatszázan. Nem csak az aranyérmek, a fent említett adatok is okkal tölthetik el büszkeséggel az érintetteket. Ezek a számok azonban természetesen nem jönnek maguktól. Rengeteget kellett és kell tenni mindezért világszerte és idehaza egyaránt.
Vívás Világnapja – a Nemzeti Múzeum lépcsőin.
Az egyik ilyen kezdeményezés a Vívás Világnapja. Néhány évvel ezelőtt, a közösségi média terjedésével kezdődtek az első flashmob szerveződések, melyek során világszerte ismert és kevésbé ismert helyeken, profik és amatőrök szabadon vívnak egymással. Mára mindez odáig fejlődött, hogy szeptember egyik hétvégéjén, világszerte egy időben népszerűsítik a vívást, különlegesnél különlegesebb helyszíneken, Új-Zélandtól Kaliforniáig, az óceán partjától a hegyeken át a műemlékekig. Idehaza, idén, vívószövetségünk a veterán bizottsággal karöltve a Nemzeti Múzeum lépcsőin tartotta a világnapi “örömvívást”. Több százan, olimpiai bajnokok, kisgyerekek és veteránok vívtak hazánk egyik legpatinásabb helyszínén, valamint az ország számos egyéb pontján.
Így, csak így lehet elérni azt, hogy a fentebb említett számok a jövőben tovább növekedjenek, és szeretett sportágunk egyre népszerűbb és népszerűbb legyen világszerte és idehaza egyaránt.
(Folytatjuk.)
