Interjú Dejcsics Konrád szerzetessel

jan 18, 2016 | Archív

Pannonhalma vívásoktatásPannonhalmán a helyi katolikus iskolában egyre inkább elterjed az iskolai vívásoktatás. Persze mint Magyarország egyéb más régióiban itt sem egy teljesen új

Pannonhalma vívásoktatás

Pannonhalmán a helyi katolikus iskolában egyre inkább elterjed az iskolai vívásoktatás. Persze mint Magyarország egyéb más régióiban itt sem egy teljesen új keletű ez a sport tevékenység. Ennek kapcsán készítettem interjút Dejcsics Konrád szerzetessel, melyből részleteket tudhatunk meg az eddig történtekről. Mind infrastruktúra, mind pedig a mostanáig elért eredmények szempontjából, illetve a távlati tervekről, egy kis történelmi áttekintéssel fűszerezve.

1, Hogyan jött az ötlet, hogy éppen a pannonhalmi apátság intézményeiben terjesszék az iskolai vívás oktatását?
A vívásnak Pannonhalmán nagy hagyományai vannak. Kezdhetném ott, hogy az első bencés diák, István király fia, Imre herceg a klasszikus tudományok mellett biztosan tanult fegyverforgatást is… Mindenesetre 1941-ben a pannonhalmi iskolai oktatás része volt a vívás, a tanév végén éppúgy kellett vizsgázni belőle, mint matematikából, magyarból vagy hittanból. Csak ellentétben e két utóbbival a vívásvizsgáról egy fotó is fennmaradt. És még három kis mozzanat: András főapát (1921–2012) – egykori budapesti bencés diák ¬– harminckét éves koráig vívott, Pézsa Tibor az esztergomi bencés gimnáziumban kezdte a vívást, és annak 1950-es feloszlatásáig bencés diák volt. Egy idős, nagyon szeretetre méltó rendtársunk, Pálmai Godofréd atya pedig halála előtt átadta nekem azt a tőrt, amelyet 1950-ben vásárolt még aktív vívóként.
Magam diákkoromban Szombathelyen vívtam, aztán a gimnázium és a szerzeteséletem kezdetei miatt abbahagytam, ugyanakkor egyetemistaként már szerzetesként a BSE-be jártam. A pannonhalmi monostorba visszatérve nagyon fontosnak éreztem, hogy az iskolában újra elindítsuk ezt a sportot. Már csak azért is, hogy magam is mozogjak… Nos, a tíz évvel ezelőtti nagyon szerény kezdetek után már mintegy ötven diákunk vív délutáni, egyesületi keretek között, délelőtt pedig heti kétszer két órában, csoportbontásban harminckét hetedikesnek van vívásórája. Ez pont az iskola diákjainak negyede.
Végül a szerzetesi iskola és a sport kapcsolatához: a vívás gondolkodást kíván. Magam diákkoromban akkor éreztem rá az ízére, amikor tudatosodott bennem, hogy itt folyamatosan gondolkodni, tervezni kell. Úgy is mondhatnám, hogy a vívás szemlélődő sport, mert rá kell nézned a helyzetre, amelyben vagy, és abból kiindulva cselekedned. Ez egészen szerzetesi. Másfelől az ember önmagához képest fejlődik, előrehaladása önmagához, s nem okvetlenül a többiekhez mérten lehet nagy vagy kicsi. Itt az iskolában szerintem ezért nagy lehetőség. Végezetül a vívás eleganciát és önuralmat igényel. Fehér ruhában vívunk, konvenciók megszabta keretek között. A fiúk stílusosságot is elsajátíthatnak, ha nyitottak rá.

2, Miért a katolikus iskolák kerültek a látómező középpontjába?
Az egyházi iskolák fenntartóik révén elég nagy szabadsággal rendelkeznek, ami az életük kereteinek és szakmai programjaiknak az alakítását, vagy éppen az anyagiak tervezését illeti. Ilyen módon rugalmasan tudnak reagálni az új helyzetekre, mint például az iskolai vívás adta lehetőségre. Úgymond kevesebb bürokráciával, könnyebben alakítható vagy mozdítható a rendszer. Másfelől a nagy múltú egyházi iskolák szinte mindegyikében volt vívás a háború előtt, tehát vissza is tudnak nyúlni ezekhez a hagyományokhoz. Az iskolai vívás persze nem állhat meg a felekezeti vagy ideológiai határoknál. Ha az egyházi iskolákban jól működik, talán az állami fenntartó is kedvet kap.
Egyébként kiaknázatlan nagy lehetőséget látok az egyházi fenntartású intézmények és a sportintézmények együttműködésében. A civil szféra e két területe kölcsönösen sokat kaphat egymástól, mert filozófiájuknak van egy közös vonása: az emberre való odafigyelés. A sport olyan fogalmainak, mint koncentrálás, erőfeszítés, fegyelem megvan a spirituális életben a maguk párja. A meditáció, aszkézis, és elköteleződés fogalmára gondolok. Hogy egy példát hozzak külföldről: a svájci síugró válogatott évek óta Einsiedeln bencés monostorában tart edzőtáborokat, mert a felkészülési program része a összpontosítás, visszavonulás gyakorlása is. És mindezt egy kiemelkedő kulturális és természeti környezetben tehetik. S ami a legszebb: a sport visszahat a monostorra is. Egyre több szerzetes mozog aktívan, felújították a konditermet és a sportlétesítményeket, sőt a bencések Simon Ammann olimpiai bajnokkal együtt tartanak spirituális, életvezetési kurzusokat az érdeklődők számára. Magyarországon ebben még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség.

3, A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban hogyan működik a vívásoktatás? Milyen időközönként tartanak órákat a tanintézet diákjai számára?
Ami az iskolai vívást illeti: 2014 szeptemberében indult meg a délelőtti, órarendbe illesztett vívásoktatás. A délelőtti órák keretében az iskolába belépő hetedik osztály, a 12 éves korosztály minden diákja heti két testnevelés óra keretében ismerkedik a sportággal, Sellei András testnevelő-edző vezetésével. A szakmai vezetés Polgár Pál főtitkár úrnál van. A létszámra való tekintettel az órák csoportbontásban, 16-16 fős csoportban zajlanak hétfőn, illetve szombaton (nálunk minden diák kollégista, így szombaton is vannak órák). A délelőtti vívásoktatás kiegészül félévente két délutáni alkalommal (ezek egyike a vívóvizsga), másfelől a délelőtti vívásban részt vevő diákoknak lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak a délutáni, egyesületi edzésekbe is. Délután heti négyszer két óra edzést tudunk felkínálni Polgár Pál és Stánitz Attila mesterek, valamint Sellei András tanár úr vezetésével.

4, Mi az elsődleges cél? A gyermekek sport orientációjának elősegítése, vagy megtalálni az Új Szilágyi Áronokat és Nagy Tímeákat?
Ha a jövőt alakítani szeretnénk, akkor hosszú távon, mintegy két generációval előre kell gondolkodni. Az iskolai vívás nem a négy vagy nyolc éves jövő olimpiai bajnokait termeli ki, hanem megalapozza azt, hogy huszonöt év múlva nagy vívóink, új Nagy Tímeák és Szilágyi Áronok legyenek. Ez a hosszú távú tervezés nekem személy szerint nagyon tetszik a Magyar Vívó Szövetség iskolai programjában, hiszen az én ezerhúsz éves szerzetesközösségem gondolkodásmódjával nagyon összevág. Az opportunista gondolkodás helyett a jövőbe kell fektetni. Az iskolai vívásban részt vevő gyerekek lesznek a sport jövőbeni támogatói, ők már 8-9 éves gyerekeiket el fogják vinni edzésre, ha most megértik és megszeretik ezt a sportot. És természetesen már most felvillanhat egy-egy tehetség, mint Márton Anna vagy Bányai Zsombor, akik ugyancsak az iskolai vívásból jönnek.
Az iskolai vívás kereteinél fogva nem tud a versenysportra figyelni. Viszont az általános iskolában átirányíthatja a tehetséges és elkötelezett gyerekeket a jó vívóklubokba. Pannonhalmán kicsit más a helyzet. Minthogy a hetedik osztályban van az iskolai vívás, jönnek egyrészt olyan diákok, akik korábban is vívtak, és lesznek olyanok is, akik tizenkét évesen kezdenek ismerkedni a sporttal. Ilyen módon a régiós versenyeken, diákolimpián tudunk indulni.

5, Milyen technikai eszközökkel segítik az intézményeket?
Pannonhalmán a fenntartónak az a döntése, hogy anyagi okokból egyetlen diák se maradjon ki az iskola által kínált sokszínű lehetőségekből. A délutáni egyesületi edzéseket tekintve ez azt jelenti, hogy az iskola, illetve az egyesület biztosít minden felszerelést a vívó diákok számára. Ezt is a főapátság karitatív tevékenysége egy formájának tekintjük. Az iskola új multifunkcionális tornacsarnokának kialakításakor már szem előtt tartottuk a vívást, így telepítettünk pástokat, így terveztük meg a szertárakat. Az iskolai víváshoz a Magyar Vívó Szövetség sportágfejlesztési rendszere ad támogatást az iskoláknak.
Persze Pannonhalmán az infrastruktúra kialakításán túl a hely kulturális és turisztikai adottságai is támogatják a sportot: ősszel SPORT XXI edzőtábort rendeztünk, helyet adtunk a régiós vívóegyesületek első találkozójának, elindítottuk a Szent Márton Vívókupát, és kétszer volt nálunk edzőtovábbképzés.
6, Hány diák vesz részt a programban? Mik a távlati célok, akár létszám tekintetében?
Harminckét diák vív délelőtt, ötven délután három edző vezetése mellett. Ezzel talán a jelenlegi lehetőségeink határait elértük. Itt, Nyugat-Magyarországon nem tobzódunk magasan képzett vívómesterekben, tehát a továbblépésnek és fejlesztésnek a szakemberhiány is gátat szab. Egy bizonyos kvantitatív szint elérése után amúgy is a minőségre kell figyelni. Az elmúlt két évben a szakmai vezetésnek köszönhetően robbanásszerűen fejlődött a vívás színvonala Pannonhalmán – a diákjaink is szemmel láthatóan nagyot fejlődtek. Most talán erre szeretnénk koncentrálni: az infrastrukturális keretek kialakítását követően a rendezett működésre és a nagyon komoly műhelymunkára. Remélem, az eredményeink is ezt tükrözik majd.

(Keller Dániel)

Sztárok a páston

Kapcsolódó hírek

Keszei Kira nyolcaddöntőig jutott

A junior Világkupák hétvégéjének prológján a plovdivi női kard egyéni versenyt rendezték. Battai Sugár nélkül a magyaroknak ezúttal nem jutott érem, legjobban Keszei Kira szerepelt, nyolcaddöntős lett

Kijelölték a kadet válogatottat az Eb-re

A Magyar Vívó Szövetség elnöksége – a szakmai testületek javaslata alapján – ülésén kijelölte a válogatottat a tallinni, február 21. és 28. közötti, kadet Európa-bajnokságra. Hajrá, magyarok!

Utolsó junior lehetőségek

Izgalmas hétvége elé néznek a juniorok. Négy helyszínen, öt fegyvernemben következik az a Világkupa-verseny, amely az utolsó lehetőség a világversenyeken történő válogatottba kerüléshez.

Siklósi Gergő: “Csak haladunk tovább az úton!”

Sorozatban második egyéni világversenyén (Vk, GP) nyert aranyrémet Dohában Siklósi Gergely. Nem sokkal a hazaindulás előtt nyilatkozott honlapunknak világklasszis párbajtőrözőnk. Kisinterjúnk itt.

Siklósi Gergely arany-, Muhari Eszter bronzérmes a katari GP-n

Remek eredményekkel zárult a katari párbajtőr Grand Prix! Siklósi Gergely aranyérmet nyert, míg Muhari Eszter bronzérmet szerzett. Gratulálunk vívóinknak és a mestereknek a nagyszerű eredményekhez!

Élő eredmények

Közelgő események

LIVESTREAM

XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizs – Vívás 2024. július 27 – augusztus 04.