Debreceni iskolai vívás
Az iskolai vívással kapcsolatos interjúk sorát Debrecenből Serra Györggyel folytatom, aki a DHSE-PMD Vívó Klub ügyvezető igazgatója. Az igazgató úrral beszéltünk a kezdetekről, a gyermekekről, fejlődésről. Illetve, hogy milyen módszerekkel próbálják egyre népszerűbbé tenni a sportágat nem csak a városban, hanem szerte az egész megyében.
1, Mióta van jelen a debreceni iskolai életben a vívás?
Az iskolai keretek közötti vívásoktatás nagy múltra tekint vissza a városunkban. A debreceni Református Kollégium általános iskolájában már lassan két évtizede újraindultak a foglalkozások. Itt alsó tagozatban mindenkinek egy évig kötelező a vívó órákon való részvétel, majd aki kedvet érez a folytatásra délutáni szakköri foglalkozáson bővítheti ismereteit. Számos vívó csatlakozott már innen a klubbunkhoz akik közül többen országos bajnoki érmekkel is büszkélkedhetnek.
A képzési paletta másik végén az egyetemen folyó vívásoktatást érdemes megjegyezni. A DEAC szintén nagy múltú alapjaira építve itt is évtizedek óta zajlanak foglalkozások. A szemeszterenként „amatőr” és „profi” kategóriákban nagy sikerrel megrendezett egyetemi bajnokság fővédnöki posztját 2005-ben Dr. Kamuti Jenő vállalta el. Néhány éve Debrecen ad otthont az Egyetemi és Főiskolás Országos Bajnokságának, a MEFOB-nak. Idén (2016 április 1-3.) terveink szerint a frissen felavatott egyetemi sportcsarnokban fognak zajlani a küzdelmek.
2, Tudomásom szerint 6 intézményben is folyik a vívásoktatás. Milyen eredményekről lehet beszámolni? Mekkora bázissal büszkélkedhetnek, mind edzői, mind tanulói vagy versenyzői szinten?
Helyesbítek: Irányításunk alatt Debrecenben 5 és Debrecenen kívül további 5 településen zajlanak foglalkozások.
A hagyományosan jól működő bázisokra építve horizontálisan is törekszünk a terjeszkedésre. Hamar beláttuk, hogy a fejlődés legnagyobb gátja a humánerőforrás korlátozott volta, ezért vívómulttal nem rendelkező, motivált testnevelőket bevonva, őket továbbképezve tudjuk végrehajtani a fejlesztéseket. Már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk a testnevelő tanárok képzésére. Tananyagokat állítottunk össze, és rendszeresen szervezünk továbbképzéseket.
Debrecen határán túl a megyében Hajdúhadházon, Mikepércsen, Derecskén és Nyíradonyban is folyik iskolai vívásoktatás, sőt a megyehatáron túl is (Újfehértó) megkezdődtek a foglalkozások. Ezen kívül Debrecenben további 5 iskolában vagyunk jelen így jelenleg összesen 10 intézmény keretein belül van lehetőség a vívás megismerésére.
Mivel elsődleges célunk a sportág megismertetése, megszerettetése, ezért az iskolai keretek között korlátozott szakmai munka folyhat. Magas szintű képzés klub keretek között, jól képzett edzők keze alatt tud zajlani. Jelenleg Hajdúhadházon Nyisztor Sándor kezei alatt párbajtőr, Debrecenben több, mint tíz edző, közte Kőrösi László mesteredző irányításával mindhárom fegyvernemben van mód továbblépni.
Az intézmények nyitottak, az oktatók motiváltak… Nagyon pozitív a tapasztalatunk a rendszerről.
3, Ez idáig hány tehetséges gyermeket sikerült felfedezni, akik később akár komoly hazai egyesületekben is tovább fejleszthetik az iskolai órákon tanultakat?
A klubba becsatornázott gyerekekre jelenleg még nincs jól értelmezhető kimutatásunk. Azok száma ismert, akiknek a testnevelők direktben javasolják a versenyszerű vívást, viszont sokan csak pár év mulva éreznek késztetést az egyesülethez való csatlakozáshoz. Eddig az iskolai vívás kereteiből legtöbb vívót becsatornázó iskola a „Kisrefi”(Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona- szerk.) volt, innen már utánpótláskorú Magyar Bajnok is került ki, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem elsődleges célunk az iskolai vívók magas szintű versenyeztetése, hanem egy széles „értő” bázist kívánunk létrehozni, akik a jövőben több fogyasztói szerepben is be tudnak majd csatlakozni a vívó vérkeringésbe (szurkoló, szülő, szponzor, stb.).
4, Szerveznek e már versenyeket akár más városok diákjaival, hogy a gyermekek már ezzel a hangulattal is ismerkedni tudjanak?
Természetesen. A vívás alapja, a megmérettetés. Évek óta nagy sikerrel működtetünk egy viszonylag széles alapokon nyugvó versenyrendszert, mely iskolai, területi és régiós döntő fordulókat is magában foglal.
5, Milyen infrastruktúra áll most rendelkezésre, és milyen volt a program korábbi szakaszaiban?
Alapvetően az iskolákban elérhető infrastruktúrát van módunk használni. A felszerelés ellátottság az MVSZ sportágfejlesztési támogatásainak megjelenése óta komoly mértékben javult, addig csak egyéb pályázati forrásokból tudtuk finanszírozni. Hajdúhadházon egy városrész rehabilitációs projekt keretében szeptemberben átadtuk az új vívótermet, ami hatalmas lökést adott mind az iskolai, mind a klub szintű vívásnak a városban.
6, Hány éves kortól kezdik a gyermekek a vívó sport elsajátítását?
Egyes iskolákban már az alsó tagozatban is folynak foglalkozások. Nehézség, hogy egyrészt a különböző korosztályok más pedagógiai módszerek alkalmazását igénylik, másrészt a viszonylag nagy korosztályi szórás a versenyrendszerünkben is képez megoldandó feladatokat.
Egyesületünkben már a 4 éves korosztályú gyerekeknek is van lehetősége a „Vívóovi” csoportunkban való edzésre. Több éves tapasztalatunk szerint a specializált „vívó” szakmai foglalkozás alsó korosztályi határa egybeesik a nemzetközi szakirodalom által is javasolt 10-12 éves korral. Addig viszont nagyon értékes alapozó, ügyesség és egyéb képességfejlesztő munkát kell végezni, mely kihat a későbbi versenyzői karrierre. Komoly és szép pedagógiai feladat az érdeklődés folyamatos fenntartása a „vívásérett” korig. Törekszünk az irányításunk alatt álló iskolai vívásoktatás szakmai tartalmát ehhez a szemlélethez igazítani.
7, Debrecen egy sportkedvelő város. Mennyire érdekli az embereket, illetve mennyire szeretik a vívást?
Egyszer taxiban utazva a sofőrrel beszélgetve nagyon kellemetlenül éreztem magamat. A „jól értesült” sportszerető taxisofőrnek fogalma sem volt, hogy létezik vívás Debrecenben. Nyilván azt se tudta, hogy a város kiválóan felszerelt saját vívóteremmel rendelkezik, ami napi 24 órában a sportág rendelkezésére áll. Sajnos rá kellett döbbennünk, hogy a sportág ismertsége még Debrecenben is alacsony. Elsősorban azok követik figyelemmel az eseményeket, figyelik a híradásokat, akik valamilyen módon érintettek. Ezért fogalmaztuk meg, hogy nagyságrendekkel növelni fogjuk az „értő közönség” létszámát. Erre az egyik kiváló módszer a sportágunk alapjainak elsajátítása rögtön az iskolákban. Ezen kívül, rendszeresen kiadunk „vívós” kiadványokat, melyet minden az iskolai vívásban résztvevő gyerek kézhez kap, hazaviheti, ezáltal ők és családjuk folyamatosan értesülhetnek a debreceni vívó aktualitásokról.
8, Milyen mértékben változik a gyermekek világképe azzal, hogy elkezdenek sportolni?
A sport rendkívül sok pozitív hatással rendelkezik a fiatalok személyiségének kialakításában. Nagy felelőssége van a fiatalokkal foglalkozó edzőknek. A nemzetközi közegben LTAD-ként emlegetett hosszú távú sportolói fejlesztési elv szerint történő nevelés mellett csökkenthetjük az utánpótlás-élsport káros hatásait.
Az egyesületünk körébe tartozó fiataloknak további szemléletmódot is kívánunk adni. Mi maximálisan törekszünk arra, hogy ne csak vívni tanítsuk a gyerekeket, hanem neveljük is őket. Többek között ezért is népszerű a szülők körében a vívás, mert tudják, hogy azon túl, hogy mozognak, mást is kapnak gyermekeik. Ráadásul itt szinte mindenki kitűnő tanuló, tehát a vívók egymást húzzák nem csak a sportban, hanem a tanulásban és a magánéletben is. Pozitív példaként ki tudom emelni Mihály Katát, aki a decemberi Felnőtt Magyar Bajnokságon aranyérmet nyert női párbajtőrben, emellett kitűnő eredménnyel diplomázott és felvételt nyert a Debreceni Egyetem doktori iskolájába.
9, Mik a távlati célok Önöknél az iskolai vívás tekintetében?
Célunk az, hogy a megye összes városában elindulhasson a vívás tanulása, és minden évben 10.000 új diák ismerkedjen meg a vívósport alapjaival, ezáltal növelve az „értő” bázist megyénkben.
(Keller Dániel)
