Nagyszerűen helytállt férfi párbajtőrcsapatunk a lipcsei világbajnokságon. A Bányai Zsombor, Rédli András, Siklósi Gergely, Somfai Péter összeállítású válogatott a negyedik helyen végzett, miután a negyeddöntőben hihetetlenül izgalmas végjátékban győzte le az észteket, aztán viszont kikapott Svájctól, majd Oroszországtól. Női kardcsapatunk kilencedik lett.
Helyszíni tudósításunk a Volánbusz Zrt. támogatásával készült:
A szezon során, az Európa-bajnokságon, illetve a világbajnokság előtt is többször leírtuk, illetve az illetékesek nyilatkozták: a férfi párbajtőrcsapatban Imre Géza és Boczkó Gábor kiszállásával új időszámítás kezdődött. Helyüket ebben a szezonban a húsz éves Bányai Zsombor, illetve a 19 esztendős Siklósi Gergely foglalta el, és bizony, a szezon során “igazolták” is a fiúk az előzeteseket: egyszer sem sikerült idén a legjobb négy közé jutniuk – igaz, többször is nagyon közel jártak hozzá. Most, az év legfontosabb versenyén azonban igen! Méghozzá hihetetlen izgalmas nap után… Lássuk, mi történt a lipcsei világbajnokság utolsó előtti versenynapján!
A világbajnoki negyedik helyezett férfi párbajtőrcsapat: Bányai Zsombor, Siklósi Gergely, Rédli András és Somfai Péter.
A két vezető, Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány, illetve Dancsházy-Nagy Tamás fegyvernemi vezetőedző úgy döntött, hogy a rutinos Rédli András mellett a két, már említett fiatalnak szavaz bizalmat, és az ugyancsak olimpiai bronzérmes Somfai Péter kezd tartalékként. A 16 közé jutásért bemelegítésnek szánt Marokkó elleni mérkőzés valóban bemelegítésnak számított, a 45:28-as győzelemhez egy pillanatig nem fért kétség. A nyolcaddöntőben Kínát vártuk ellenfélként, de Hongkong érkezett, és ennek okán nem bánkódtunk… Végig vezetve, magabiztosan hozták is a fiúk a győzelmet, ezúttal 36:28-ra, és különösebb további kommentárt ez a meccs sem igényel, már csak azért sem, mert utána viszont történt egy s más… Először is az, hogy megint csak nem bosszankodtunk a negyeddöntő rivális okán, elvégre a klasszisokkal felálló koreaiakat a “csak” egy klasszissal érkező észtek legyőzték, így ők következtek.
Rédli András parádés találata az észtek elleni negyeddöntőben Novoszjolov ellen.
Az tudvalévő volt, hogy ők a kétszeres egyéni világbajnok, lipcsei ezüstérmes Novoszjolovra építkeznek majd, nekünk pedig a többieken kellett megszereznünk az előnyt. Aztán amikor a meccs közepén, Bányai Zsombi 6:3-ra legyőzte az észt sztárt, akkor már okkal reménykedhettünk a sikerben, elvégre borult az ellen terve. A baltiak a kis különbségű hátrányuk dacára hagyták lepörögni az asszókat, és Rédli András az utolsó meccsre két tus előnnyel váltott. Ne feledjük azt sem, hogy Bandit az Eb-n, illetve a vb elődöntőjében is Novoszjolov győzte le, tehát garantálhatóak voltak az izgalmak. Azt azért az asszó mellett szintén érdemes, és öröm volt nézni, ahogy három korábbi világklasszisunk és világbajnokunk, Imre Géza, Boczkó Gábor és Kovács Iván egymás mellett állva és persze szakmázva szurkolt a magyaroknak, többek között ez az az egység, ami miatt itt tart ez a fegyvernem, és a jelek szerint itt is marad… A különbség gyakorlatilag az utolsó másodpercekig megmaradt, hét szekundummal a vége előtt, 25:24-nél azonban az észt egyenlített. Mindenki elkönyvelte a hosszabbítást, azonban Novoszjolov kockáztatott, elengedett egy támadást, ami rövid volt, és Bandi ekkor húzott egy káprázatosat. Nem elégedett meg a távolság kihúzásával, hanem váratlanul azonnal visszatámadott, és 0,25 másodperccel (!) a vége előtt egylámpás tust szúrt – Novoszjolov pedig fel sem állt a folytatásra. Bravúr volt ez a javából, ráadsául világbajnoki négy közé jutást érő bravúr!
Helyén volt az eszem, mutatja Rédli András az elődöntőt jelentő tus után. Igaza van…
Eközben az águnk másik oldalán megint csak borult a papírforma, az esélyesebb olaszok helyett a svájciak érkeztek elődöntős ellenfélül. Nagyon érdekes meccs volt ez is, csak itt sajnos nem mi örülhettünk a végén… A taktikázás mindkét fél részéről megvolt. Csendben csordogáltak az asszók, tudtuk, hogy a helvétek ugyanazt játsszák el, mint az észtek, mindent a világklasszis Max Heinzerre építenek majd. A meccs közepén, egyenlőnél, ő következett Siklósi Gerivel, aki két remek tust adott, és Heinzer – némi meglepetésre meg is állt, nem erőltette tovább az asszót, érthetően Geri sem – kettővel vezettünk. Sorra következtek a passzívok, az utolsó előtti asszóra megint csak Geri következett, ellene Steffen kétszer bepróbálkozott, ő is mindkétszer bánta, majd ő is ráhagyta. Így az utolsó asszóra 15:11-es magyar előnnyel állt fel Rédli András és Heinzer. Nos, ha a svájciakról általánosságban azt állítjuk, hogy elegánsak, udvariasak és úriemberek, akkor semmiféleképpen se Max Heinzerre gondoljunk… Heinzer nem elegáns, minden trükköt bevet, sokszor sportszerűtlen, színészkedik, és a vívását sok mindennek lehet nevezni, csak úrinak nem. Ezúttal is szimulált, összesett, ápolást kért, fetrengett, ütközött, piros lapot kapott. Csakhogy Max Heinzer mindemellett káprázatos atléta, villámgyors, ravasz, okos és az előzőek ellenére nagyzserűen vív. Rengetegszer fordított már csapatban ennél nagyobb hátrányból is. És sajnos most is ezt tette… Szórta a tusokat, másodpercnyi nyugalmat nem hagyott Bandinak, egyszerűen kizsigerelte, emellett többször cirkuszi akrobataként repkedett a páston. Nem elégedett meg a fordítással sem, csak ment, ment és ment tovább – sajnos, ezúttal megállíthatatlanul. A három perc 26:17-es (!), meglehet, vívástörténeti eredménnyel, azaz 32:37-es végeredménnyel zárult, csak éppen nem a mi javunkra…
A svájci Heinzer extázisban ünnepelte győzelmét a mieink ellen. Extázisban is vívott.
Az oroszok elleni bronzmeccs előtt aztán összeültek a fiúk és a mesterek, Boczkó Gábor is erőt próbált önteni a lelkekbe – elvégre azt tudtuk, ennek a csapatnak hatalmas sikert jelentene a harmadik helyezés megszerzése is! A jelek szerint ez sem segített. Ezen a meccsen eleinte semmi sem sikerült, az első hat csörtét egyaránt az oroszok nyerték, két kör után 16:30 volt az állás. A végén aztán sikerült a kozmetikázás, Zsombor és a cserként beálló Péter nyolc tust is ledolgozott, de a vége így is 38:45 lett. Ugyanakkor ahogy a kardozók esetében is leírtuk, úgy helytálló itt is: ez a negyedik helyezés, ennek a csapatnak szép eredmény, nagy siker. Így gondolta ezt Dancsházy-Nagy Tamás is, aki így értékelte a látottakat: “Először is szeretnék mindenkinek gratulálni, versenyzőknek, mestereknek, ez a negyedik hely nagyon szép siker. Mindenki tudja, hogy generációváltáson megyünk keresztül, egy junior, és egy első éves felnőtt vívott Rédli András és Somfai Péter mellett. Éppen ezért elsősorban nem is helyezésben gondolkoztunk, hanem abban, hogy az év végére megtartsuk előkelő pozíciónkat a világranglistán. Úgy érzem, ez sikerült is. Az észtek ellen siker sokáig emlékezetes marad, és nagyon közel jártunk egy igazán nagy bravúrhoz, sajnos, ez végül nem jött össze. Az elvesztett elődöntő után, úgy érzem, fejben már nem sikerült regenerálódni, ennek tudható be elsősorban a vereség a bronzmeccsen. De azzal zárnám, amivel kezdtem: ez a negyedik helyezés nagyon értékes eredménynek számít.”
A nap másik csapatversenyével, a női kardozókéval kapcsolatosan gyakorlatilag minden ugyanúgy játszódott le, mint előző nap a női tőrözők esetében. A nyolcaddöntőben mi voltunk az esélyesek, de alulmaradtunk, aztán a 9-16. helyért megnyertük az alsóházat, ám ennek a sikernek olyan nagyon senki sem tudott örülni. Mindez valamivel részletesebben: a nyolcaddöntőben Mexikó volt az ellenfél, és ennek okán nem bánkódtunk, egyáltalán nem tűntek legyőzhetetlennek a közép-amerikaiak. Az első kör után vezettünk 15:14-re, de legjobbunk, Márton Anna akkor is enerváltan vívott. Aztán a következő körben pláne úgy, és azt senki sem várhatta a második embernek számító, tizenhat éves világbajnoki újonc Pusztai Lizától, hogy ő lesz majd a vezéregyéniség… Liza is beleszaladt egy nagyobb különbségű vereségbe, és a végére, bármilyen nehéz is ezt leírni – hát még végignézni… – semmi esély nem maradt a fordításra. A vége 45:35 lett, és miként elmondtuk a női tőrözők esetében, úgy elmondhatjuk most is, hogy nagy esélyt szalasztottak el a lányok a világranglistán történő feljebb kapaszkodásra, amivel megkönnyítették volna a dolgukat a következő szezonra. Egy lényeges különbség azért akad a két fegyvernemben: ennek a csapatnak 22 év az átlagéletkora, előttük a jövő, csak szerettük volna kicsit siettetni azt. Röveiden a folytatásról: Márton Panka a 9-16. helyért, elkezdett úgy vívni, ahogy tud. Az már egy komolyabb elemzést érdemel, hogy miért nem tette ezt akkor, amikor igazán fontos lett volna – egyéniben és csapatban egyaránt. Szórta a tusokat, Liza méltó partnere volt, és a szükségeset hol Katona Renáta, hol Garam Nóra tette hozzá, nem is volt kétséges a kilencedik hely megszerzése.
Apropó, egy jó hírünk is van Márton Annával kapcsolatosan. Az MTK 22 éves vívója nyerte a 2016/17-es összesített Világkupát, melyet majd a nemzetközi szövetség novemberi, dubai kongresszusán vehet át. Na, ehhez viszont őszintén gratulálunk…!
A világbajnokság zárónapján, szerdán a női párbajtőr- és a férfi tőrcsapatversenyeket rendezik. Hajrá, magyarok!
Eredmények. Világbajnokság, Lipcse.
Férfi párbajtőrcsapat, 41 induló. A legjobb 16 közé jutásért: Magyarország-Marokkó 45:28 (Bányai +14, Rédli +3, Siklósi 0).
Nyolcaddöntő: Magyarország-Hongkong 36:28 (Siklósi +7, Rédli +4, Bányai -3).
Negyeddöntő: Magyarország-Észtország 26:25 (Bányai +3, Rédli +2, Siklósi -4).
Elődöntő: Magyarország-Svájc 32:37 (Siklósi +4, Bányai -2, Rédli -7).
A 3. helyért: Magyarország-Oroszország 38:45 (Somfai +3, Bányai +2, Rédli -6, Siklósi -6).
Végeredmény: 1. Franciaország, 2. Svájc, 3. Oroszország, 4. Magyarország (Bányai Zsombor, Rédli András, Siklósi Gergely, Somfai Péter).
Női kardcsapat, 23 induló. Nyolcaddöntő: Magyarország-Mexikó 35:45 (Katona +1, Márton -3, Garam -3, Pusztai -5).
A 9-16. helyért: Magyarország-Fehéroroszország 45:34 (Márton +7, Katona +7, Pusztai -3).
A 9-12. helyért: Magyarország-Spanyolország 45:41 (Márton +8, Pusztai +3, Garam 0, Katona -7).
A 9. helyért: Magyarország-Lengyelország 45:39 (Márton +5, Pusztai +4, Garam -3).
Végeredmény: 1. Olaszország, 2. Korea, 3. Franciaország, …9. Magyarország (Garam Nóra, Katona Renáta, Márton Anna, Pusztai Liza).
