Magyar idő szerint hétfő hajnalban Rio de Janeiró-ban befejeződött az olimpia. Magyar szempontból és sportágunk szempontjából egyaránt nagyszerűen. A mieink 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel az éremtábla tizenkettedik helyén végeztek. Vívóink az éremterméshez 2 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzéremmel járultak hozzá. Böngésszünk egy kicsit!
– A vívás a sportágak közötti éremtáblázaton a harmadik, az érmek számát tekintve a második helyen végzett. Összesen négy sportág szerzett medált ezen az olimpián. Az úszók az abszolút elsők, 7 éremmel, melyből 3 arany. A kajakosok három arannyal jönnek a sorban, majd következik a vívás 4 medállal, melyből kettő arany. Emellett az atlétika szerzett egy bronzérmet.
– Nemcsak a magyar küldöttség, hanem az olimpia legnagyobb egyéniségei közé tartozik a 3-3 aranyat nyerő Hosszú Katinka és Kozák Danuta. Csodálatos eredményükhöz ez úton is csak gratulálni tudunk. Sportágunkban jellegéből adódóan hasonló bravúrt lehetetlen elérni. Az egy versenyszámokra jutó érem esetében ugyanakkor a vívásé az első hely a listán! Tíz versenyszámból négyben született magyar érem, ez 40 százalékos arány.
– Tíz vívónk szerzett olimpiai kvótát az igen szigorú kvalifikációs rendszerben. Közülük hatan térhettek haza éremmel. A tízből összesen hat versenyszámban léphettünk pástra, ebből négyben sikerült érmet szereznünk. Nem lehet elégszer leírni: az aranyat Szász Emese és Szilágyi Áron, az ezüstöt Imre Géza, a bronzot a Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Somfai Péter összeállítású férfi párbajtőrcsapat nyerte. A szövetségi kapitány Udvarhelyi Gábor volt, mesterek Kulcsár Győző, Decsi András, Dancsházy-Nagy Tamás és Udvarhelyi Gábor.
– A magyar küldöttség nyolc aranyérméből hetet hölgyek szereztek. Ugyanez a szám a megszerzett érmek tekintetében a 15-ből 10. Gratulálunk, Hölgyek, nagyszerű munka volt! Az egyetlen férfiaranyat Szilágyi Áron nyerte, illetve az 5 férfiéremből 3-at vívóink szereztek. Gratulálunk, vívó Urak, ez férfimunka volt!
– Nyolc aranyérmünkből háromban címvédés történt. Kozák Danuta, a női kajak négyes, illetve Szilágyi Áron Londonban is a dobogó legfelső fokára állhatott. Férfi kard egyéniben Áronon kívül a szám 1896 óta íródó történelmében ugyanez Fuchs Jenőnek (1904, 1908), Kárpáti Rudolfnak (1956, 1960), az orosz (szovjet) Viktor Krovopuszkovnak (1976, 1980) és a francia Jean Francois Lamournak (1984, 1988) sikerült. Magyar vívók tekintetében ugyanezt a bravúrt női tőrben Elek Ilona (1936, 1948) és női párbajtőrben Nagy Tímea (2000, 2004) érte el. Háromszor senkinek sem sikerült. Eddig…
– A magyar vívás 2 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérméhez a világversenyek viszonylatában tegyünk hozzá egy ezüstöt! A jelenlegi szisztéma alapján ugyanis 2004 óta 2 csapatverseny kimarad az olimpiai műsorból. Ezekben rendre hivatalos világbajnokságot rendeznek. Idén a férfi kardcsapat és a női tőrcsapat jutott erre a sorsra. A két fegyvernem ugyancsak riói vb-jén, áprilisban Szilágyi Áronék ezüstöt nyertek, így az idei mérlege e téren a sportágnak 2 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérem!
– A vívás éremtáblázatát hatalmas fölénnyel, 4 aranyéremmel az oroszok nyerték. Még nagyobb a fölény a sportágon belül, ha hozzátesszük, hogy az említett két, riói vb-aranyat is az oroszok szerezték az idén. Azaz a 12 világverseny aranyérmének a fele hozzájuk került… Magyarország ugyanakkor ezen a listán a második helyen végzett, ami kimagasló teljesítmény.
– A tíz vívó olimpiai aranyéremből ezúttal kilenc Európának jutott – mi, magyarok azt az egyet is különösen sajnáljuk, lévén férfi párbajtőrben szerezte Korea… Érdekesség, hogy négy éve, Londonban még négy arany került Európán kívülre, ez akkor rekordnak számított. Ugyanakkor érmekből valamennyi kontinensnek jutott, Afrika és Amerika is képviseltette magát a listán.
– A magyar vívósport legutóbb 1972-ben, a müncheni olimpián teljesített ennél jobban. Akkor káprázatos, 2 arany- 4 ezsüst- és 2 bronzérmes teljesítménnyel a sportág éremtáblázatának az élén végeztek a mieink. Ráadásul 44 éve a mostani tízzel szemben csak nyolc számban rendeztek versenyeket – igaz, akkor még kőkemény kvalifikációnak, illetve bivalyerős más kontinensbéli riválisnak híre-hamva sem volt. Akkor az érmeken hét európai ország osztozott, most 10 nemzet, közte hat európai szerepel az éremtáblázaton. Emlékezzünk a nagy elődökre! Az aranyat Fenyvesi Csaba és a férfi párbajtőrcsapat nyerte, a négy ezüstöt Bóbis Ildikó, Kamuti Jenő, Marót Péter és a női tőrcsapat szerezte, a két bronzon pedig Kulcsár Győző és a férfi kardcsapat osztozott. A szövetségi kapitány Bay Béla volt. A legtöbb aranyérmet egyébként az 1964-es, tokiói olimpián nyertük, akkor a Sákovics József vezette válogatott négy érmet, négy aranyérmet hozott haza Pézsa Tibor és a férfi párbajtőrcsapat, illetve Rejtő Ildikó és a női tőrcsapat révén!
– A világversenyeken szerzett idei 2 arany-, 2 ezüst és 1 bronzéremre is méltán lehet büszke sportágunk. Hasonlóan jól sikerült esztendő legutóbb az 1993-as volt, amikor pontosan ugyanilyen mérleggel zártunk az esseni világbajnokságon. Ennél jobban pedig legutóbb éppen 25 esztendeje, az 1991-es budapesti világbajnokságon végeztünk 3 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel! Itt is idézzük fel a múltat. A riói vívósikereket ezúttal a televízióban kommentáló Horváth Mariann, a női párbajtőrcsapat és a férfi kardcsapat állhatott a Budapest Sportcsarnokban a dobogó tetejére, Abay Péter végzett a második helyen, míg a bronzokat Várkonyi Marina, Nébald György és Kovács Iván nyerte. A szövetségi kapitány Kovács Tamás volt.
