Szlávy Géza remek kardozó volt, első osztályú minősítést szerzett évtizeden keresztül, korábban korosztályos válogatottban is szerepelt. Aztán visszavonulása után némi meglepetésre tőredző lett. És milyen jól tette… A BSE-ben kezdett, és első csoportjában rögtön akadt egy “csiszolatlan gyémánt” – Jánosi Zsuzsa személyében. Később mindketten a Honvédba igazoltak, Zsuzsival junior koráig dolgozott, és a világranglista éléig repítette őt.
Aztán útjaik különváltak, Szlávy Géza az akkoriban legendássá váló Újpesti Dózsában folytatta a nyolcvanas évek közepétől. Remek csoportjai voltak, tehetségek sorát nevelte. Junior világbajnoki ezüstérmet nyert egyik legjobb tanítványa, a ma már edzőként dolgozó Madarász Magdolna. Külön érdekesség, hogy nála kezdett tőrözni két olyan egyéniség, aki később más fegyvernemben alkotatott maradandót. Nevezetesen a párbajtőrözővé váló, világklasszis Horváth Mariann, és a nagyszerű kardozó, Nagy Orsolya. A Király utcában eltöltött hosszú esztendők után hátrébb lépett, évekig Szingapúrban dolgozott, majd Vácott foglalkozott a fiatalokkal.
Temetéséről családja ad majd értesítést.
