Női egyéni és női csapat olimpiai döntő, férfi egyéni elődöntő és bronzmeccs. Ezeket a mérkőzéseket kapta Kósa Miklós versenybíróként többek közt a párizsi olimpián. És mivel gyakorlatilag hiba nélkül, általános megelégedésre látta el feladatát, ezért igazából nem volt meglepő, hogy a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) hagyományos, szezon végi választásán az előző két évben második, egy esztendővel korábban harmadik helyen végző magyar zsűri ezúttal a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhatott – megelőzve a “sokszoros győztes” bolgár Vaszil Milencsevet és az olasz Luigi Martilottit.
Kósa Miklós harmadik olimpiáján bíráskodott a nyáron, és elmondható, hogy a nemzetközi vívóvilágban végigdolgozott, több, mint tíz esztendő csúcsára ért. Elvégre ennyi, és ilyen rangos jelölést alig kap valaki véletlenül az időszak legfontosabb eseményén. Gratulációnkat természetesen örömmel fogadta a 42 éves szakember, aki elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a kardbíráskodás lényege és alapfelfogása nem sokat változott, ő viszont érzése szerint egyre rutinosabb és tapasztaltabb lett. Ez, no meg a sportág iránti alázat és szeretet vezetett szerinte oda, hogy ezt az elismerést megkaphatta. De számára legalább annyira fontos, hogy a versenyzők és az edzők részéről is úgy érezte: örülnek annak, ha ő áll a pást mellett az asszójuk idején.
“A social médián érkező, többnyire valótlan támadások miatt fókuszba került a kardbíráskodás a párizsi olimpián. Hibák természetesen akadtak, ám érzésem szerint a zsűriskedés átlagos színvonala magasabb volt a korábbi világversenyeken látottakéval. Ennek ellenére durva támadások érkeztek, előfordult, hogy a versenybírók családtagjai irányába is, amit nagyon helytelennek és érthetetlennek tartok. A magyarok asszóit, ha másként nem, utólag, természetesen én is végigkövettem. Véleményem is van ezzel kapcsolatosan, azonban szerintem a kollegalitásban az az ‘alap’, hogy ezt nem hozom nyilvánosságra. Annak meg személy szerint örülök, hogy az én munkámra még névtelenül sem érkezett panasz.” – nyilatkozta 2024 legjobb kardbírója.
Kósa Miklós a szövetségnek, a nemzetközi szövetségnek és elsősorban a családjának és kollégáinak megköszönte a lehetőséget, majd elmondta, hogy sikerének igazi “titka”, a vívás, a magyar kardvívás szeretete, a sportág iránti alázat és tisztelet. Ha ez nincs meg, akkor hiába lehet valakinek érzéke a zsűriskedéshez, sosem ér a csúcsra.
A Vasas edzőjének számos korosztályos világ- és Európa-bajnoki érmes, válogatott tanítványa van, és nem titkolja azt sem, hogy vélhetően ez volt a befejezése a nemzetközi bírói tevékenységnek. “Ez az elismerés a hab a tortán. Látványos lenne azt mondani, hogy így kell abbahagyni. Ám már korábban érlelődött bennem ez a gondolat. A jövőben minden energiámmal a tanítványaimat és a magyar vívást szeretném segíteni – edzőként. És ebbe már nem fér bele a magas szintű nemzetközi bíráskodás.”
A hazai bírói utánpótlással kapcsolatosan megemlítette, hogy számos tehetséget lát a pástok mellett. Ugyanakkor rengeteg türelemre, gyakorlásra és vívás iránti tiszteletre lesz szüksége annak, aki a nyomdokaiba kíván lépni. Ez utóbbit már nem ő mondja – mi tesszük hozzá!
A Magyar Vívó Szövetség ez úton is gratulál Kósa Miklósnak az elismerő címért!
